Korábbi cikkünkben beszámoltunk arról, hogy már mesterséges intelligencia is segít abban, hogy felfedezzük és összehasonlítsuk a zöldfelületeket a világ nagyvárosaiban. Kiderült, hogy bár Budapest a ranglista középmezőnyében foglal helyet, az egy főre jutó zöldfelület aránya hagy kívánnivalót maga után. Ugyanez érvényes a zöldfelület városon belüli eloszlására is. Ezúttal arra kínálunk megoldást, hogyan tudjuk környezetünket élhetőbbé, szebbé varázsolni növények segítségével!
A pesti belvárosban sétálva sűrűn beépített utcákon barangolhatunk. A közel 400 tömbnyi zárt udvaros társasház nagyjából félmillió ember otthonaként szolgál. A belvárosi kerületekben 1 m2 és 4 m2 között van az egy főre jutó aktív zöldterület (közpark, közterület) nagysága, de Budapest egészére vetítve is csupán 5 m2 ez az adat. A Budapest 2030 városfejlesztési koncepció egyik célja az, hogy az egy főre eső zöldterület átlagos méretét legalább 9 m2-re növeljék.
Oázisok a betondzsungel közepén
A jelenlegi közparkok, közterületek további zöldítése mellett alternatív megoldásokat is támogatnak a fővárosi önkormányzatok. Ilyen például a központi kerületek társasházai által határolt belső udvarok fejlesztése, ahol egy-egy kis oázis nem csupán a közösségi tér megújulását jelenti, hanem a lakók fizikális és mentális egészségére is pozitívan hat a tisztább levegő, az élhetőbb környezet, a természet közelségének az ereje. A 2019-es adatok alapján a szóban forgó zárt udvarok területe a belső kerületekben kb. 1 240 097 m2.
Forrás: Zöldinfrastruktúra füzet 5. – Bezzeg Gyula
A zárt udvarok növények telepítése szempontjából különleges helyek a kevés beszűrődő fény miatt. Oyan növényeket érdemes tehát választani, amelyeknek nincs nagy fényigényük, mivel közvetlen napsugárzás szinte csak a nyári hónapok déli időszakában érheti őket. A környezet beépítettsége miatt a talaj sem dúskál tápanyagokban, erre is figyelnünk kell a növények kiválasztásakor.
A sajátos körülmények ellenére sok fa- és cserjefajta megél ezeken a területeken: többek között a juhar, az éger, a kőris és a páfrányfenyő is ebbe a kategóriába tartozik, de a kecskerágó, az aranyszárú bambusz és a madárbirs is jó választás lehet. Az ajánlott növények listáját a Fővárosi Önkormányzat közzétette az online is elérhető Zöldinfrastruktúra füzet 5. számában. A kiadvány számos hasznos tanácsot tartalmaz a belső kertek megújításával kapcsolatban, de érdemes figyelni a fővárosi és a kerületi önkormányzatok oldalait is, ugyanis egyre több pályázatot írnak ki zöld udvarok kialakításának támogatására.
Forrás: Zöldinfrastruktúra füzet 5. – Bezzeg Gyula
Alternatív megoldás a kihívást keresőknek: zöldtetők
Ma már nem áll meg a tudomány a hagyományos földfelszíni ültetésnél: számos egyéb lehetőséget kínálnak az omladozó vagy éppen újonnan épülő házfalak. Sőt a több tíz emelet magas irodaházak teteje is izgalmas kihívás a kertészek számára. A zöldtetők és a zöldfalak a városi zöldfelületek egyre jelentősebb százalékát teszik ki világszerte, amit főként a fokozódó urbanizáció idéz elő. A zöldfalakról és jótékony hatásaikról egy korábbi cikkünkben már részletesen írtunk, az alábbiakban a zöldtetőkkel foglalkozunk.
A zöldtetők – azon túl, hogy kellemes látványt nyújtanak – megkötik a városi levegő szennyeződéseinek, többek között a szálló pornak egy részét. A növénnyel borított tetők a lehulló csapadékot is egyszerűen hasznosítják, emellett az épületek hőháztartását is szabályozzák, télen bent tartják a meleget, nyáron pedig csökkentik a felmelegedés mértékét.
Kapcsolódó bejegyzések
A zöldtető a városi emberhez is közel hozhatja a természetet
A zöldtető nyáron hűt, télen fűt, és ahogy a futónövényekkel befuttatott házfalakról írt cikkünkből is kiderül, az ilyen felületek eredményesek a városi levegő tisztításában is, arról nem is beszélve, hogy egyre divatosabbak.
A belső udvarokon való kalandozások után nem is kell messzire mennünk ahhoz, hogy jól kialakított zöldtetőt találjunk. Budapesten a Westend épületének zöldtetője az egyik legjobb példája annak, miképpen alakítható zölddé egy korábban kihasználatlan terület. Azon túl, hogy fákkal, cserjékkel, virágokkal színesítették a három hektáros területet, egy új közösségi teret, parkot is kialakítottak a látogatók számára.
Forrás: Westend Shopping Center
Európában Koppenhága volt az első olyan város, amely a klímacélok elérése érdekében 2010-ben törvényben rendelte el, hogy az újonnan létesített épületek 30 foknál kisebb lejtésszögű tetőin zöldfelületeket kell kialakítani. Egyik leghíresebb építményük az Amager Slope, amely egy környezettudatos szemétégető erőmű és egy sportközpont kombinációja.
Forrás: designeducates.com – Rasmus Hjortshøj
Bár a zöldtetők létesítése inkább irodaházak, vállalati épületek és bevásárlóközpontok révén terjedt el világszerte, lapostetős családi ház építésekor érdemes elgondolkoznunk zöld élettér kialakításán otthonunk tetején.
Biztonsági játékosoknak: közösségi kert
A karantén idején megnőtt a növényekről gondoskodók száma. Jómagam is hozzáláttam néhány olyan növény nevelgetéséhez, amely nem igényel túlságosan nagy és folyamatos odafigyelést. Egyelőre büszkén állíthatom, hogy a fűszernövényeken kívül minden szobanövény túlélte a megpróbáltatásokat!
A kertészkedésnek létezik azonban olyan formája is, melynek keretében nem szükséges otthonunkban gondoznunk a növényeket, sőt nem is kell szakembernek lennünk ahhoz, hogy eredményesen foglalkozzunk velük. Ez a forma pedig nem más, mint a közösségi kert.
Forrás: kozossegikertek.hu
A mozgalom világszerte egyre népszerűbb, már hazánkban is több mint félszáz hasonló közösség szerveződött. A közösségek célja, hogy a településeken zöldebbé tegyék a környezetet, és a tapasztalatlanabb kertészek számára is lehetővé váljon, hogy egy csapat tagjaként – önmaguk és egymás örömére – tanulhassák a kertészkedést egy közösen gondozott kertben.
Kapcsolódó bejegyzések
Természetalapú megoldások a városban
A természetalapú megoldásoknak számos változata létezik, melyekkel a városok környezetét is pozitívan befolyásolhatjuk. A városi fásítástól a közösségi kerteken át egészen az esőkertekig áttekintjük őket.
A közösségépítésen felül nem mellékes a kertek egészségmegőrző szerepe sem. Azon túl, hogy elérhető közelségbe kerül a természeti környezet, a megtermelt zöldségek és gyümölcsök hozzájárulnak az egészséges táplálkozáshoz. Itthon a mozgalmat a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) fogja össze, a Közösségi kertek weboldalán pedig magunk is megkereshetjük a hozzánk legközelebb lévő csapatot, akár alapíthatunk is egyet, és csatlakozhatunk a KÉK hálózatához!
Azonban ahhoz, hogy növényeket neveljünk, még kertre sincs feltétlenül szükség. Némi fantáziával és vállalkozókedvvel akár a gangunkra is telepíthetünk pár m2-nyi zöldterületet.
