Bár az ágazatban csökkent az üvegházhatásúgáz-kibocsátás, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás terén egyelőre kedvezőtlen a kép.
2021 és 2024 között – a négy évből – háromszor volt olyan aszály hazánkban, amely az ország területének legalább 70%-át sújtotta – derül ki Koczóh Levente Andrásnak, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértőjének elemzéséből, amely a Másfélfokon jelent meg.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) friss „Európa környezete 2025” című jelentése új megvilágításba helyezi a magyar mezőgazdaság helyzetét. A jelentés hangsúlyozza, hogy Magyarország éghajlata a globális átlagnál gyorsabban melegszik, és ezzel párhuzamosan nő az extrém időjárási jelenségek gyakorisága.
Ennek eredményeként a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásnak különösen fontosnak kell lennie az ország számára.
Ebben azonban a magyar mezőgazdaság egyelőre kifejezetten rosszul áll. A legfőbb hiányosságok a vízgazdálkodásban mutatkoznak. Ahogy erről lapunk is több ízben beszámolt, az ország egyre nagyobb tempóban szárad, kevesebb víz érkezik, több párolog el, miközben a felszín alatti vizek is egyre fogynak.
Ehhez képest az éghajlatváltozásnak leginkább kitett hat szántóföldi növény vetésterülete az 1991-es 67%-ról 2021-re 77%-ra nőtt. Ez természetesen összefügg a sok esetben kirívóan gyenge hozamokkal is.
Közben azt is fontos látni, hogy az öntözés nem jelenthet valódi megoldást: míg jelenleg – az illegális megoldásokat is figyelembe véve – mindössze a termőterület 3–4%-át öntözzük, a kormányzati tervek maradéktalan megvalósulása esetén is csupán 6%-ra tornázható fel a mutató.
Ahogy az elemzésből kiderül, a helyzet megváltoztatásának kulcsát az alkalmazkodás jelenti. Komplex változásokra van szükség a vízgazdálkodásban és a talajművelésben, a termesztett növényfajták kiválasztásában és az állattartásban is. Ráadásul mindezt úgy kell elérni, hogy közben a kibocsátások csökkentése folytatódjon. (Másfélfok.hu)
Borítókép: canva.com