A tiszta energiaátmenet részeként dübörög a dekarbonizált villamosáramra való átállás az egész világon, és ez a tendencia nálunk is jól nyomon követhető.
A Klímapolitikai Intézet elemzése rámutat arra, hogy a 2024-es hazai bruttó villamosenergia-felhasználásunk nagyjából 44,9 TWh volt. Ehhez képest a Nemzeti Energia- és Klímaterv hivatalos előrejelzése szerint 2030-ra a kereslet 34%-kal 60 TWh-ra nő, 2050-re pedig 130%-kal 103 Twh-ra. A növekedés nem lesz egyenletes, a gyorsan fejlődő kelet-magyarországi régió áramigénye talán még az átlagosnál is nagyobb növekedés előtt áll, köszönhetően a régióba érkező jelentős ipari beruházásoknak.
Kapcsolódó bejegyzések
Teljesen új vízi-erőmű jöhet a Dunára
A románok és bolgárok közösen terveztek vízi-erőművet az al dunai szakaszra. De még nem állt össze, hogy fogják kivitelezni.
Ha minden mostanában bejelentett nagy ipari üzem (akkumulátor- és autógyárak, illetve beszállítók) teljes kapacitással működik majd Debrecen–Békéscsaba–Szeged–Nyíregyháza–Miskolc térségében, akkor a többlet áramigény nagyságrendileg évi kb. 6–8 TWh is lehet. Ez durván 10–15%-kal járul majd hozzá a jelenlegi hazai teljes éves fogyasztáshoz elsősorban a CATL, a Sunwoda, az EVE Power és a BYD beruházásainak köszönhetően. Kelet-Magyarország újraiparosításához szükség van új villamosenergia-kapacitások létesítésére. Első lépésként újjászületik a „néhai” Tisza II Erőmű, és szó van kis moduláris reaktor (SMR) létesítésére irányuló beruházásokról is a régióban.
A Tisza II Erőmű a 70-es évek közepén épült, akkor is az iparosítás (a vegyipari és az olajipari beruházások) energetikai megalapozása volt a feladata. Eredetileg hét darab 500 MW-os blokk építését tervezték, végül a 70-es évek két közel-keleti olajválságának hatására – a Duna-menti és a mátrai erőművekhez hasonlóan – 215 MW-os blokkok épültek, összesen négy darab. A négy blokk 1977 és 1979 között állt kereskedelmi üzembe. A 860 MW-os névleges beépített kapacitását tekintve az erőmű az ország harmadik legnagyobb villamosenergia-termelő egysége volt.
Kapcsolódó bejegyzések
Magyarországon zajlik a villamosenergia-tárolás forradalmasítása
Korszakalkotó 40 millió eurós projektet valósítanak meg Sümegen. A tervezet különlegességét az adja, hogy a projekt a napelemek mellett energiatárolók létesítését is magában foglalja.
1992. január 1-én a Tiszai Erőmű Vállalat részvénytársasággá alakult át, amelyet a privatizációs folyamat részeként az amerikai AES Corporation vásárolt meg. Az AES 2001 és 2004 között az erőmű teljes retrofitját elvégezte, ekkor a blokkok névleges teljesítménye 4 × 225 MW lett. Az erőmű 2012 első negyedévének végéig hálózati szolgáltatást (szabályzó teljesítményt) adott el az üzemirányítónak. Az ezt követő időszakra vonatkozóan azonban nem nyert a rendszerszintű szolgáltatásokra kiírt MAVIR-tenderen, így sajnos az addig üzemelő blokkot leállították.
Az tudni kell, hogy energiaellátás-biztonsági okokból a Tisza II Erőmű blokkjai úgy épültek, hogy tüzelőanyagként fűtőolajjal és földgázzal is üzemeltethetők legyenek. De ennek ára volt. A flexibilis fűtőanyag-használatért alacsonyabb energiahatékonysággal kellett fizetni, és a 38%-os hatásfok bizony nem volt elég ahhoz, hogy az eladott áramból származó bevételek fedezzék a működési költségeket. Az elemzés tovább olvasható a Klímapolitikai Intézet weboldalán.
Fotó: Canva