A Pannonhalmi Főapátság környezetvédő és energiatakarékos beruházásai részei annak az értékteremtő és szemléletformáló szolgálatnak, amelyet több mint ezer esztendeje végeznek. Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék Bolygó című podcastjában Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapáttal beszélgetett.
Zöld Pannonhalma
A zöldszemléletű beruházások Pannonhalmán több fronton megmutatkoznak. Hortobágyi Cirill a beszélgetés során felidézte, hogy 2009-ben áttértek a környezettudatos fűtésre. Biomassza-fűtőmű épült, amelynek fűtőanyagát a főapátság teljes területéről és a környék gazdaságaiból gyűjtik. Ez elsősorban nyesedéket, lomb- és egyéb zöldhulladékot jelent, ennek elégetésével látja el a rendszer meleg vízzel a 11 ezer négyzetméteres épületegyüttest. A két 700 kilowattos kazán beiktatásával az éves gázfogyasztás 400 ezer köbméterről a nyolcadára, azaz 50 ezer köbméterre csökkent. Ennek ma, az energiaválság idején különösen nagy jelentősége van, hiszen fontos lépés az energiafüggetlenség megteremtésének nehéz útján.
Később az apátság összes Pannonhalmán található intézményében bevezették a megújuló energiára épülő fűtésrendszert. Mivel kora tavasztól késő őszig a kevesebb fűtési óra miatt ez a rendszer nem alkalmas az épületegyüttes melegvíz-igényének kiszolgálására, a gázszolgáltatást sem szüntették meg teljesen. A téli hideg hónapokban azonban a biomasszával való fűtés révén jelentősen csökkennek a kiadások.
A megújuló energia másik forrása a napelemek működtetése. A 2000-es évek elején a környezettudatos szemléletmódot követve napelemeket helyeztek el a gyógynövénykert mellett található biomassza-fűtőmű, a népszerű zarándokszállás, a Szent Jakab Ház, illetve a 2010-ben épült főapátsági Viator étterem tetején. Pár éve adták át a napelemparkot a Pannonhalma határában található Illak-domb oldalában, amelynek hatékony működtetésére a dél-nyugati lejtő ideális. Az 1 megawattos teljesítményű napelempark 2500 táblát foglal magában. A becslések szerint ez a beruházás a jövőben mintegy 60%-ban fedezi majd a főapátság intézményeinek villamosenergia-igényét.
A bencés szerzetesek a hőszivattyú-berendezésekben is megoldást láttak, így a Pannonhalma központjában található régi, barokk eredetű majorsági épületben, amely elsősorban turisztikai célokat szolgál, 55 darab 100 méter mélységű kutat fúrtak, amelyek összteljesítménye 300 kilowatt. Télen a fűtést, nyáron pedig a hűtést üzemeltetik a segítségükkel.
Fontos szempont, hogy az apátság valamennyi intézményének energiaellátása megújuló rendszer révén működjön, ezért a budapesti Szent Benedek Tanulmányi Házban is megújuló energiaforrásokat helyeztek üzembe. A hat évvel ezelőtt átadott épületben hőszivattyú-berendezések, míg a bakonybéli Szent Mauríciusz monostorban napelem, hőszivattyúrendszer és fatüzelésű kazán működik. A monostor életéről korábban dr. Baán Izsák bencés szerzetessel beszélgettünk.
Kapcsolódó bejegyzések
Önfenntartásra törekvő szerzetesi közösség a Bakonybélben – Interjú Pünkösd ünnepén
Dr. Baán Izsák bencés szerzetessel, a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostor perjelével beszélgettünk.
A Pannonhalmi Főapátság a fenntartható intézmények egyik legrégebbi képviselője. A Főapátság több mint ezer éve alapult és azóta is folyamatosan működő Szent Benedek-rendi monostor, amely Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi, kulturális és művészettörténeti központja. A fenntarthatóság és az önfenntartás elve már az alapító Szent Benedek regulájában is olvasható. Hosszú évszázadokon keresztül a gyakorlatban is működött. A természetes egyensúlyt a szerzetesrendek 1950-ben történt feloszlatása sodorta a válság közelébe. Az 1989-es újrainduláskor a régi rendházak és plébániák visszavétele volt az elsődleges feladat, majd a megfelelő kormányzati és uniós források megnyitása indíthatta el a fenntarthatóság irányába mutató fejlesztéseket.
Teremtésvédelmi keresztút
Áder János műsorából kiderül, hogy a főapát életében a környezettudatos szemléletmód mindig is meghatározó volt, hiszen biológia–földrajz szakos tanárként végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Hortobágyi Cirill a beszélgetés során felidézte, hogy minden év tavaszán, a nagyböjti időszakban teremtésvédelmi keresztutat járnak be a közösség tagjaival.
„Fiatalokkal és idősekkel útra kelünk a nyalkai plébániától, mintegy 8 kilométert megtéve, az Illak-erdőn át. Végül megérkezünk a hegytetőn lévő Szent Márton Bazilikához. Az állomások nem a hagyományosan Jézus szenvedéséhez kötött keresztút stációi, hanem a Föld szenvedéséhez kötött megállók. Elsőként a Szent Márton-forrásnál állunk meg, ahol a vizeink felelőtlen használatáról, szennyezéséről gondolkodunk. Az Illak-erdőnél az erdő pusztulásáról, a biodiverzitás szegényedéséről beszélgetünk. Utunkat folytatva szántóterületekre érünk, ahol a termőtalaj pusztulásáról elmélkedünk csenddel és imádsággal. Lakott területeken is áthaladunk, ahol a környezetszennyezésről és a hulladéktermelés problémájáról gondolkodunk. Ferenc pápa Laudato Si’ enciklikájával már évekkel ezelőtt erőteljesen felhívta a figyelmünket a teremtett világ megőrzésének fontosságára. Emblematikus, hogy az egykori pápa első enciklikája szociális témákról, társadalmi igazságokról és a környezet, azaz a teremtésvédelem kérdéseiről szól. Hiszem, hogy egy ilyen teremtésvédelmi keresztúttal még inkább tudatosíthatjuk embertársainkban a felelősségérzetet – ismertette az esemény szellemiségét Hortobágyi Cirill.
A Földet édenkertként kaptuk a Teremtőtől, unokáinknak ne pusztaságként adjuk tovább!
Ferenc pápa tíz évvel ezelőtt megjelent enciklikájából Áder János volt köztársasági elnök is gyakran idéz. A Kék Bolygó Alapítvány kuratóriumi elnöke a témában nemrégiben a Katolikus Társadalmi Napok (KATTÁRS) teremtésvédelmi konferencián tartott előadást, amelyről magazinunk is beszámolt.
Ferenc pápa szociális enciklikáiban (Laudato Si’, Fratelli Tutti) folyamatosan felhívta a világ figyelmét a gazdasági növekedés környezetromboló hatásaira és ezek megfékezésének szükségességére. 2024-ben ennek a gondolatiságnak a jegyében Esztergomban találkozót szerveztek azoknak a Magyarországon működő egyesületeknek, kisközösségeknek és társadalmi vállalkozásoknak a tevékenységeit vizsgálva, amelyek a „Ferenc gazdasága” szellemiségébe beleillenek. A kezdeményezés kapcsán egy korábbi interjúnkban Kollár Lászlóval beszélgettünk.
Kapcsolódó bejegyzések
Ferenc pápa gazdasága Esztergomban
Fiatal kutatók és vállalkozók találkoztak a pápa által életre hívott „Ferenc gazdasága” mozgalom keretében Esztergomban.
Mi is az az 5T?
Az elhíresült 5T parancsa, amelyet a főapát egy TEDx-előadás keretében is megosztott, szintén a globális és társadalmi problémákra hívja fel a figyelmet: „2020 nagyböjti időszakában testvéreimmel gondolkodtunk azon, mivel lehetne túlmutatni a böjti időszak javarészt »húsmentességre« építő hagyományán. Így született meg – részben Ferenc pápa enciklikájának hatására – az 5T üzenete: »Takarékoskodj az energiával! Tudatosan vásárolj! Tölts több időt a természetben! Táplálkozz egészségesen! Tekints magadra teremtményként, aki Isten vendége a Földön!« Fontos, hogy kreatívan álljunk ezekhez a témákhoz.” – nyilatkozta egy korábbi interjúnkban Hortobágyi Cirill főapát.
A bencés szerzetes hangsúlyozta, hogy kitartó ismeretterjesztő munkára van szükség ahhoz, hogy minél több emberben tudatosodjon környezetünk megóvásának generációkon átívelő felelőssége. „Ferenc pápa a Laudato Si’ enciklikájában megindítóan hív minket az ökológiai megtérésre. Ezért minden embernek magára kell vállalnia a közös otthon gondozására irányuló elkötelezettséget. A Teremtő teremtményeiként mindannyian vendégek vagyunk a Földön, de nem mindegy, hogy miként bánunk vele” – mondta a pannonhalmi főapát.
Kapcsolódó bejegyzések
A fenntarthatóság útjait fürkészik Pannonhalmán
Az ezeréves monostor lakói tudhatnak valamit a fenntarthatóságról: a bencés apátság működését még a történelem legzordabb viharai is csak megnehezíteni tudták, de megtörni sosem.
A St. Martinustól az Infusióig
Karácsony közeledtével Hortobágyi Cirill főapát a méltán híres pannonhalmi borkülönlegességekről is beszélt a Kék Bolygó podcast-műsorában. Főborászuk, Liptai Zsolt 2025-ben az év bortermelője lett, a Pannonhalmi Főapátság borászatának idei újbora pedig a St. Martinus Cuvee lett. A fehérbort Cirill apát jószívvel ajánlotta a könnyebb karácsonyi menük mellé. Megemlítette a vörös és a fehér Priort, melyeket nemes voltuk miatt tart különlegesnek, és kiemelte az Infusio nevű bort is, amely egy testesebb pannonhalmi vörösbor, bordeaux-i stílusban.
A karácsonyi időszakban a Pannonhalmi Főapátság a gasztronómiai élményeken túl turisztikai célpontként és lelki feltöltődés helyszíneként is várja a családokat. A beszélgetés végén Hortobágyi Cirill főapát karácsonyi jókívánságként a szeretetben megélt pillanatok örömét kívánta a hallgatóságnak.
A Kék Bolygó podcast adása, melyben a beszélgetés teljes terjedelmében megtekinthető, az alábbi videón érhető el:
Fotók: Panonnhalmi Főapátság
