Fordulópont Kínában: a 40%-os elosztott napenergia-arány súlyos hálózati gondokat okozott.
Kína villamosenergia-rendszere néhány év alatt látványos átalakuláson ment keresztül, elsősorban az elosztott energiaforrások (distributed energy resources, DER) rohamos terjedésének köszönhetően. 2024-re az elosztott fotovoltaikus (distributed photovoltaic, DPV) rendszerek már az ország teljes napenergia-kapacitásának 40%-át tették ki.
Kapcsolódó bejegyzések
A villamos energia szerepe világszerte stratégiai fontosságú
A napenergia-termelésben világelsők vagyunk, részaránya pedig több mint 25 százalék Magyarország villamosenergia-mixében.
Az Energiastratégia Intézet publikációja kiemeli ennek egyik okát, miszerint a lakossági napelemek túlnyomó része a megtermelt áramot teljes egészében visszatáplálja a hálózatba. Mivel emiatt sok helyen gyakorta jelentkezett nagyobb terhelés, mint amennyit a hálózat kezelni tudott, a szabályozói hatóságoknak is lépniük kellett. Az átalakulás tanulságait a Nemzetközi Energiaügynökség külön jelentésben foglalta össze.
A jelentés szerint Kínában az utóbbi évek folyamán rendkívül felgyorsult a DER-ek – tetőre szerelt napelemes fotovoltaikus rendszerek, akkumulátoros energiatárolók és elektromosjármű-töltők – terjedése. Ez részben annak köszönhető, hogy csökkenő bekerülési költségük és a terjedésüket támogató országos programok hatására ezek az eszközök a vidéki közösségekben, valamint a kereskedelmi és az ipari épületeken is mind nagyobb számban kezdtek előfordulni.
Kapcsolódó bejegyzések
Milyen a kínai energia- és klímapolitika?
Az EU-val szemben Kína egy konzervatívabb energiapolitikát követ, melyben első az ellátásbiztonság garantálása és az importdiverzifikáció.
A folyamat Kína villamosenergia-rendszere szempontjából kedvező, mivel ezek az eszközök növelik az ellátásbiztonságot, és csökkentik a villamosenergia-rendszer költségeit. Az átalakulás eredményeként 2024-re a DPV-rendszerek már az ország teljes napenergia-kapacitásának 40%-át tették ki (ez 10 százalékpontos növekedést jelent a 4 évvel korábbi 30%-hoz képest). A megújuló energiaforrások közül a nap abszolút domináns ezen a téren, hiszen az elosztott szélenergia-rendszerek súlya az ország teljes szélenergia-kapacitásán belül mindössze 3,7%.
Az elosztott energiatermelés mellett Kínában az elmúlt években azoknak a villamos energiával működő végfelhasználói technológiáknak – például háztartási légkondicionálóknak és hőszivattyúknak – a köre is kibővült, amelyek terjedése szintén gyökeresen átalakítja a korábbi terhelési mintázatokat, az évszakos és a napi fogyasztási csúcsokat. 2024-ben az átlagos kínai háztartásokra jutó légkondicionálók száma 1,5 volt, az arány folyamatos növekedése miatt pedig egymás után dőlnek meg az ország nyári fogyasztási rekordjai. Hasonló változások figyelhetők meg a téli időszakban is, mivel a kínai háztartásokban egyre több az árammal működő – hőszivattyús – fűtőberendezés.
A publikáció tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva