Veszélyeztetett faj képviselője az idei év lepkéje
Veszélyeztetett faj képviselője az idei év lepkéje

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Lepkevédelmi Szakosztálya 2023-ban indította el az „Év lepkéje” programját, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a természetvédelmi problémáktól érintett fajokra. Több száz lakossági internetes szavazás alapján a 2026-os év lepkéje a nagy tűzlepke lett.

A 2026-os év lepkéjének választott nagy tűzlepke a Vörös Listán a veszélyeztetett fajok között szerepel. Az Európai Unióban Natura 2000-es jelölőfaj. Hazánkban védelem alatt áll, pénzben kifejezett értéke 50.000 forint. Magyarországon a Nemzeti Biodiverzitás-monitorizó Rendszer fontos gerinctelen faja.

Ennek a gyönyörű nappali lepkének a magyar neve nagyon találó, hiszen szárnyai égő tűzvörös színben pompáznak. A hímek és a nőstények azonban különböznek. A hím szárnyainak felszíne lángvörös, a felső szárnyakon egy-egy apró fekete folt díszeleg. A szárnyakat vékony fekete sáv szegélyezi, a szárnyrojtok pedig hófehérek. A nőstények felső szárnyainak alapszíne a téglavöröstől a sárgásvörösig váltakozhat, az alsó szárnyak alapszíne pedig mindig barnás, amelyen gyakran átüt a vöröses színárnyalat. A lepkék szárnyfesztávolsága 24–42 mm. A nőstények kicsit nagyobbak a hímeknél.

A nagy tűzlepke (Lycaena dispar) eurázsiai elterjedésű faj. Nálunk még szinte minden sík vidéki üde, nedves élőhelyen előfordul, erdőterületeken inkább csak a szegélyekben, illetve az irtásterületeken találkozhatunk vele. Kifejezetten kedveli a láp- és mocsárréteket, a patakvölgyeket, a vízfolyásokat kísérő magaskórósokat, a gyepeket, az öntésterületeket és a kaszálókat. Középhegységeink magasabb régióinak erdeiben viszont nagyon ritkán tűnik fel.

Évente rendszerint két nemzedéke repül, azonban kedvező időjárás esetén egy részleges harmadik nemzedék is lehetséges. A hím lepkék területtartók, revírjüket hím fajtársaiktól erőteljesen védik. A nőstények hajlamosak a kóborlásra, ami a faj védelme szempontjából azért fontos, mert kóborlásuk során új élőhelyeket is benépesíthetnek. Mindkét nem viráglátogató, ahol nektárt fogyasztanak, de gyakran szívogatnak állati ürüléken, lehullott erjedő gyümölcsökön is. Elsődleges tápnövényei, melyekre a nőstény a petéit is lerakja, a lósóskafajok közül kerülnek ki.

A globális felmelegedés a Kárpát-medencében sokkal intenzívebben jelentkezik, mint más közép-európai területeken, így a ma már jellemző forró és aszályos nyarak a nagy tűzlepke élőhelyeinek jelentős részét is alkalmatlanná teszik a faj túlélésére. Fennmaradását élőhelyeinek átalakítása – a lecsapolás, a kiszárítás, a felszántás, a túllegeltetés, a nem megfelelő időben és módon végzett kaszálás, a beépítés és az egyéb gazdasági célokra történő hasznosítás – is veszélyezteti. Ezért is különösen fontos, hogy 2026-ban a hazai lepkék közül a nagy tűzlepkére nagyobb társadalmi figyelem irányuljon.

(MME)

Fotó: Canva

search icon