A több mint három éven át tartó kutatási együttműködésben 38 kutatócsoport vett részt az ország 10 különböző intézményéből.
A Nusser Zoltán akadémikus által irányított NAP 3.0 konzorciumban 10 intézmény – köztük a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI), a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (TTK), a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Pécsi Tudományegyetem (PTE), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Nyírő Gyula OPAI – összesen 38 kutatócsoportja dolgozott együtt.
Kapcsolódó bejegyzések
Kezdődik az Agykutatás Hete
A programkínálatban látványos kísérletek, laborlátogatások, ismeretterjesztő előadások és kiállítások is szerepelnek.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) támogatásával megvalósuló program az alapkutatástól a klinikai vizsgálatokig az agykutatás teljes spektrumát lefedte a molekuláris folyamatoktól az idegrendszer működését szabályozó hálózatok vizsgálatáig. A programban részt vevő kutatócsoportok célja az idegrendszer normál működésének megértése, valamint a neurológiai és pszichiátriai betegségek kialakulásában szerepet játszó sejtes és hálózati folyamatok feltárása volt.
A program nemzetközi súlyát jelzi, hogy a kutatók 389 közleményt jegyeztek a legmagasabb (D1) kategóriájú, és 473-at Q1-es besorolású szakfolyóiratokban, többek között a Science, a Nature Communications és a Nature Neuroscience hasábjain. A kiemelt eredmények között említették az ELTE etológusainak a Science-ben publikált, a kutyák viselkedésével kapcsolatos felfedezéseit, valamint a HUN-REN KOKI kutatóinak munkáját, akik egy korábban ismeretlen, a jutalmazórendszerben kulcsszerepet játszó agytörzsi területet azonosítottak. A felfedezést ugyancsak a Science publikálta.
Kapcsolódó bejegyzések
Mi motiválja a döntéseinket? Egy új felfedezés segíthet megérteni
Az agy eddig ismeretlen területén elhelyezkedő idegsejtek gátlása segíthet megoldani a vészhelyzeteket.
Szintén a KOKI munkatársai tárták fel a COVID-19 fertőzés idegrendszeri hatásait, eredményeik rávilágítottak a mikrogliális diszfunkció kialakulására, valamint a gyulladt agyterületeken megfigyelhető szinapszisvesztés és mielinkárosodás összefüggéseire. A HUN-REN TTK-ban pedig az ADHD neurobiológiai hátterét vizsgálták serdülők körében, különös hangsúlyt helyezve az alvás élettani szerepére. A kutatás kimutatta, hogy az alvás alatti NREM (non-REM) lassú hullámaktivitás érzékenyen tükrözi az ADHD súlyosságát, és gyógyszeres kezelés mellett normalizálódik.
A program során több új együttműködés is létrejött a konzorciumi intézmények között, amelyek olyan társadalmi és orvosbiológiai szempontból kiemelkedően fontos problémák megoldását célozzák, mint például az Alzheimer-kór korai diagnosztikája vagy az agyi iszkémiában szerepet játszó terápiás célpontok azonosítása. A kutatások számos esetben elősegítették az állatkísérletekből származó eredmények humán klinikai hasznosítását is.
Fotó: Canva