Kína nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai eszközként is használja az állampapír-portfóliókat, az állami hitelezést és a működőtőke-befektetéseket.
Az Energiastratégia Intézet publikációjában rámutat arra, hogy Kína gazdasági stratégiájában az állampapír-portfóliók kezelése, az állami hitelezés és a működőtőke-befektetések nem csupán gazdasági, hanem egyértelműen geopolitikai eszközként is szolgálnak. Peking ezzel párhuzamosan igyekszik csökkenteni a nyugati pénzügyi rendszerekkel szembeni sebezhetőségét, miközben egyre mélyebben ágyazódik be azok reálgazdasági és technológiai struktúráiba.
Kapcsolódó bejegyzések
Miért támogatja Kína az ezüstgazdaságot?
Peking növelni kezdte a nyugdíjkorhatárt, hogy pótolni tudja a hiányzó fiatal munkaerő egy részét, ezzel támogatva az ezüstgazdaságot.
Ezt támasztja alá az is, hogy az Egyesült Államok államadósságában fennálló kínai kitettség 2008 óta nem látott mélypontra csökkent, ami tudatos kínai tartalékdiverzifikációra és kockázatcsökkentésre utal.
A kínai amerikai állampapír-állomány alakulása jól illusztrálja Peking kettős stratégiáját: miközben kommunikációs szinten a dollárkitettség csökkentését hangsúlyozzák, a globális pénzügyi rendszerrel való tényleges összefonódás továbbra is fennmarad. Az Egyesült Államok külföldi tulajdonban lévő államkötvényei 2025 novemberében rekordmagasságba, 9,36 billió dollárra emelkedtek, ami az egy évvel korábbi adathoz képest 7,2%-os növekedést jelentett (ugyanakkor decemberre az értékük 9,27 billió dollárra csökkent).
Kapcsolódó bejegyzések
Milyen a kínai energia- és klímapolitika?
Az EU-val szemben Kína egy konzervatívabb energiapolitikát követ, melyben első az ellátásbiztonság garantálása és az importdiverzifikáció.
Japán továbbra is a legnagyobb külföldi tulajdonosa az ország államadósságának, 1,186 billió dollárral, az Egyesült Királyság 866 milliárd dolláros állományával a második, Kína portfóliója pedig 683,5 milliárd dollár. Ezzel együtt tehát Kína még mindig a harmadik legnagyobb külföldi tulajdonos, ugyanakkor állománya 2008 óta folyamatosan csökken.
A publikáció tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva