Kína beruházási fókusza az utóbbi évtizedben az alapinfrastruktúráról és a nyersanyagokról a magas hozzáadott értékű, geopolitikailag érzékeny szektorokra tolódott át, ami a nyugati államok számára egyre inkább nemzetbiztonsági kockázatként jelenik meg.
Az Energiastratégia Intézet publikációjában rámutat arra, hogy bár a kínai működőtőke-befektetés (FDI) összvolumene továbbra is a 2017-es csúcs alatt marad, 2024–2025-ben mérsékelt bővülés volt látható, elsősorban zöldmezős projektek formájában. Ezeken belül az elektromosjármű- és akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházások dominálnak, különösen Európában. Magyarország ebben a folyamatban kulcsszereplővé vált, a kínai EV-beruházások jelentős részének fogadó országaként.
Kapcsolódó bejegyzések
Miért támogatja Kína az ezüstgazdaságot?
Peking növelni kezdte a nyugdíjkorhatárt, hogy pótolni tudja a hiányzó fiatal munkaerő egy részét, ezzel támogatva az ezüstgazdaságot.
Kína a korábbi, elsősorban befogadó FDI-célországból mára kettős szereplővé vált: miközben továbbra is jelentős működő tőke áramlik az országba, Peking egyre markánsabban jelenik meg globális tőkekihelyezőként. A Rhodium csoport által készített China Cross-Border Monitor (CBM) szerint a teljes kínai kihelyezett működőtőke-befektetés 2025-ben elérte a 76 milliárd dollárt.
A kínai FDI még elsősorban a fejlődő országok felé koncentrálódik, és az Egyesült Államok nem részesül jelentős mértékben a kínai működőtőke-befektetésekből: 2025-ben például az USA-ba áramló kínai FDI értéke 3,5 milliárd dollár volt, ami az éves állomány körülbelül 4%-át tette ki. Ehhez képest Magyarországnak ugyanebben az évben 4,1 milliárd dollár kínai beruházás jutott.
Kapcsolódó bejegyzések
Íme a második Kína-sokk!
Fennáll az európai ipari kapacitás visszaesésének és az Európán belüli kínai befektetések romboló hatású terjeszkedésének a veszélye.
Az összes kínai működőtőke-beruházás körülbelül negyede (18,3 milliárd dollár) Európába irányult. Ez a tavalyi évhez képest növekedést jelent, azonban a 2017-es csúcstól még mindig jelentősen elmarad. A publikáció tovább olvasható az Energiastratégia Intézet weboldalán.
Fotó: Canva