A Németország és a közép- és kelet-európai (KKE) régió közötti gazdasági együttműködést, illetve az ezen belül létrejött jelentős autóipari ökoszisztémát komolyan veszélyeztetik a „második Kína-sokk” keretében piacra kerülő fejlett, versenyképes kínai autóipari termékek, illetve elektromos autók.
Az Energiastratégia Intézet publikációjában rámutat arra, hogy a jelenség következtében a német autógyártók Kínán belüli piaci részesedése csökken, és fennáll az európai ipari kapacitás visszaesésének, valamint az Európán belüli kínai befektetések romboló hatású terjeszkedésének veszélye. A European Council on Foreign Relations új versenyképességi megközelítést és gyors, szigorú intézkedéseket javasol az európai autóipar megmentése érdekében.
A hidegháború után a német gazdaság jól ki tudta használni a közép- és kelet-európai régió államainak olcsó, de jól képzett munkaerejéből, illetve a régió közelsége miatti alacsonyabb szállítási költségekből fakadó előnyöket. Közben Kína 2001-ben belépett a Világkereskedelmi Szervezetbe, az alacsony hozzáadott értékű, olcsó kínai áruk ezt követő dömpingje pedig valósággal sokkolta a világgazdaságot. Ezt az „első Kína-sokkot” váltja most a „második Kína-sokk”, melynek egyik jellemzője, hogy a kínai gyártók már magas minőségű, fejlett termékekkel jelennek meg az európai piacokon, és közvetlen vetélytársaivá válnak a német autógyártóknak.
Az European Council on Foreign Relations 2025. májusi tanulmánya szerint Kína előretörése megviseli a német gazdaságot, de egyúttal súlyos csapást jelenthet a KKE-régió egészére is, ha az ottani szereplők nem dolgoznak össze a saját iparuk elsorvadásának és az „elkínaisodás” (európai területen végrehajtott kínai felvásárlások és befektetések) okozta károk elkerülésének az érdekében. A 2023-ban 522 milliárd dollár értékű német–KKE kereskedelem megmentése tehát mindenki közös érdeke.
A megoldás a tanulmány szerint az lehet, hogy az egyes szereplők a saját nemzeti versenyképességük megőrzése helyett a rendszerszintű versenyképességre helyezik a hangsúlyt, illetve előre menekülnek. Európa országai ugyanis közösen talán ellen tudnak állni a kínai nyomásnak, ám ehhez új gazdasági rendszert kell kiépíteniük, és egy új, az iparra fókuszáló versenyképesség-felfogást kell adaptálniuk.
Az elemzés tovább olvasható az Energiastratégia Intézet publikációjában.
Fotó: Canva