A kínai-magyar vízbiztonsági együttműködés mesterséges intelligencia, távérzékelés és műholdas megfigyelések segítségével hozzájárulhat a szélsőséges hidrológiai helyzetek, krízisek gyorsabb előrejelzéséhez, a katasztrófák megelőzéséhez és a hatékony vízgazdálkodáshoz.
2026. március 25-én és 26-án a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézete és a Kínai Tudományos Akadémiához tartozó Fenntartható Fejlődési Célokat Támogató Nagyadat Feldolgozó Nemzetközi Kutatóközpontja (International Research Center of Big Data for Sustainable Development Goals – CBAS) közös tudományos műhelyt szervezett a Ludovika Campuson. Kérdéseinkre a kínai fél delegációvezetője, Gretchen Kalonji és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, Bíró Tibor válaszolt.
Milyen speciális tudással rendelkezhet a vízbiztonság terén egy olyan kis ország, mint Magyarország, ami miatt Kínának szándéka volt tudományos együttműködési megállapodást kötni velünk?
G K: Magyarország jelentős kapacitást fejlesztett ki a vízzel kapcsolatos veszélyek, köztük az árvizek és az aszályok valós idejű előrejelzésének kifinomult matematikai megközelítéseiben. Ezek közé tartoznak azok a modellek, amelyek a hidrodinamikát és a sztochasztikus (véletlenszerű, valószínűségalapú – a szerk.) folyamatokat hatékony tanulási algoritmusokban ötvözik. Ha ezeket a modellezési megközelítéseket összekapcsoljuk a kínai oldalon rendelkezésre álló hatalmas távérzékelési kapacitással, valamint a mesterséges intelligencia rendkívül gyors fejlődésével, akkor jelentősen növelhetjük a képességünket e kihívások hatékonyabb kezelésére. Egyszerűen fogalmazva, az együttműködés révén Kína és Magyarország megerősítheti közös kapacitását a globális léptékű, kritikus, vízzel kapcsolatos kihívások kezelésére, és jelentős új hozzájárulásokat nyújthat a globális tudományos közösség számára is.
Magyarország, bár nagyon kis ország, történelme, földrajza és gazdasága miatt is nagyon hasznos tanulságokkal rendelkezik a vízügyi együttműködés modelljeit illetően, határain belül és határokon túlnyúlóan egyaránt. Ezeket Kínában, vagy akár világszinten is lehet alkalmazni.
Fotó: Szilágyi Dénes, NKE
Bíró Tibor egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője. Vízügyi és környezetgazdálkodási szakember több mint harminc éves oktatói és kutatói tapasztalattal. Kutatási területe az adaptív vízgazdálkodás, a környezeti állapotértékelés, a vízminőség-szabályozás és a távérzékelés. Korábban a Víztudományi Kar dékánja és a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium projektigazgatója volt. Jelenleg is a Vízügyi Tudományos Tanács, valamint a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke.
Gretchen Kalonji az International Research Center of Big Data for Sustainable Development Goals (CBAS) különleges tanácsadója, delegációvezető. Nemzetközileg elismert tudományos vezető, aki hosszú ideje dolgozik a tudományos együttműködések és a felsőoktatási innovációk fejlesztésén. Korábban az UNESCO természettudományi főigazgató-helyettese volt, ahol számos globális tudományos programért felelt. A CBAS előtt a Szecsuáni Egyetem – Hongkongi Műszaki Egyetem Katasztrófavédelmi és Újjáépítési Intézetének dékánja volt.
Milyen hasonló vízügyi problémákkal kell szembenéznie a két országnak? Hogyan segíthetünk egymásnak?
G.K.: Kína természetesen hatalmas ország Magyarországhoz képest. Szinte bármilyen elképzelhető „vízügyi probléma” megtalálható Kína valamelyik részén. A magyar oldalról a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), a kínai oldalról pedig a Fenntartható Fejlődési Célokat Támogató Nagyadat Feldolgozó Nemzetközi Kutatóközpontja (CBAS) által vezetett partnerség kidolgozása során három fő, közös érdeklődésre számot tartó témát azonosítottunk: ezek az árvizek, az aszályok és a vízminőség. A mostani ludovikai workshopunkon a munkacsoportok több magyar intézmény hatékony részvételével konkrét cselekvési terveket dolgoztak ki a kínai-magyar együttműködés fejlesztésének elindításához.
Az árvízvédelemmel foglalkozó alcsoport az úgynevezett elosztott vízgyűjtő modellek kidolgozásához kísérleti vízgyűjtő területnek jelölte ki távérzékelésen alapuló előrejelzési módszerek fejlesztésére és validálására Magyaregregyet, Kínában pedig a Haihe folyót és a Poyang-tavat. Ezek a modellek segíthetnek csökkenteni az intenzív esőzések hatását.
Kapcsolódó bejegyzések
2300 éves, és működik: mérnöki zsenialitás az árvíz és az aszály kiegyensúlyozására – Interjú Kőrösi Csabával
Kőrösi Csabával, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány stratégiai igazgatójával beszélgettünk.
Az aszályok értékelésével és előrejelzésével foglalkozó alcsoport is átfogó kezdeti kutatási tervet készített, amelybe új vízhiány-indikátorok kidolgozása is beletartozik, hogy minél előbb lehetséges legyen figyelmeztetést adni és vízgazdálkodási szempontból is reagálni. Új, nagyobb térbeli felbontással működő, műholdas talajnedvesség-adatbázis kidolgozását is tervezik. Olyan technológiákat is bevezetnek, amelyek képesek mind a felszíni vizek, mind a talajvíz szintjét, valamint mennyiségük változását is felmérni.
A vízminőség változásainak megfigyelésével és értékelésével foglalkozó alcsoport részletes tervet dolgozott ki a folyórendszerek és a tavak vízminőségének összehasonlító vizsgálatára. Ez többek között az algavirágzás előrejelzését, a klímaváltozás tavakra gyakorolt hatásának vizsgálatát (a Balatonon és a kínai Taihu-tónál), valamint a folyóvíz minőségének ellenőrzését is tartalmazza. Emellett készül egy integrált megfigyelő- és előrejelző platform is, amely a földfelszín monitorozásával, mesterséges intelligenciával és digitális technológiák felhasználásával dolgozik.
Kapcsolódó bejegyzések
Magyar cég tisztítja Afrika vizeit
Magyar csapat kínai világcégeket megelőzve hazai fejlesztésű víztisztító telepet adott át Ghánában. Ahol most is nagy probléma a szennyvíz kezelése.
Mely adatok lehetnek a legfontosabbak a klímaváltozással kapcsolatos szélsőséges időjárási események megfigyelése és előrejelzése szempontjából?
B.T.: A távérzékelés segíthet a Földön bekövetkező változások monitorozásában és számos esemény előrejelzésében. A felszíni hőmérséklet mérése önmagában is fontos, de kulcsfontosságú a párolgás becsléséhez is. A mikrohullámú érzékelőkkel felszerelt műholdak képesek a vízzel borított felületek felmérésére. A multispektrális műholdak által gyűjtött adatok hasznosak a növények vízhiányának vizsgálatában és a felszín növényzettel való borításának meghatározásában; mert például az árterek növényekkel való borítottsága befolyásolja az árvizek lefolyását is. A légi lézeres felmérések pedig jelenleg a leghatékonyabb módszerek a terepmodellezéshez, ami kulcsfontosságú a lefolyási folyamatok előrejelzésében.
Fotó: Szilágyi Dénes, NKE
A március végi workshopon részt vettek magyar kutatóintézetek és vízügyi szervezetek képviselői és szakértői is. Kik ők, és milyen feladataik lehetnek?
B.T.: A workshopon Magyarország vezető szakértői gyűltek össze, célunk elsősorban a meglévő ismeretek megosztása és a kapacitásépítés volt. A Debreceni Egyetem kiemelkedő eredményeket tud felmutatni terepmodellezésben és vegetációtérképezésben, a Szegedi Tudományegyetem pedig aszálymonitorozási képességeiről ismert a szakmai körökben. A Talajtani Intézet a legjobb a talajtérképezésben. A KITE vállalat fejlesztőcsapatának munkája felbecsülhetetlen értékű a növényeket érő vízstressz értelmezésében. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelentős előrelépést érhet el az algavirágzás előrejelzésében a Limnológiai Kutatóintézettel együttműködve. Az árvizek előrejelzésében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem működik majd közre. A vízgazdálkodási igazgatás, az igazgatóságok és a főigazgatóság egyaránt szerepet játszanak ebben a közös erőfeszítésben. Az aszálymonitorozó hálózat működtetésében és az árvizek kezelésében szerzett tapasztalataiknak és szakértelmüknek köszönhetően ez az együttműködés sikerre van ítélve.
Tervezik a későbbiekben más országok bevonását is?
G.K.: Más országok bevonása a kezdetektől fogva elengedhetetlen volt a stratégiai tervezéskor. Mind a magyar, mind a kínai fél természetesen már számos nemzetközi partnerséggel rendelkezik, amelyek között sok hasznos átfedés is van. A nemzetközi és kormányközi hálózatokat illetően is jól működő kapcsolataink vannak. Például az UNESCO-n keresztül mindkét fél dolgozik a Kormányközi Hidrológiai Programmal (IHP), valamint az UNESCO-hoz kapcsolódó kutatóközpontok és tanszékek hálózatával világszerte. Kiemelném, hogy a NKE Víztudományi Karán működik a vízkonfliktusok kezelésével foglalkozó UNESCO tanszék, amellyel a kínai fél szintén szoros együttműködést tervez.
Kapcsolódó bejegyzések
Kína és Európa összefogása irányíthatja a klímaváltozás geopolitikáját? – Interjú Kőrösi Csabával
Nincs könnyű helyzetben az emberiség: míg számos ország csak a gazdaságra koncentrál, sokkal súlyosabb eseményekről kellene döntést hozni.
A kínai fél arra is számít, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem vezető szerepet vállal majd további gyümölcsöző együttműködések fejlesztésében Közép- és Kelet-Európában. A kínai CBAS pedig erős stratégiai regionális prioritásokkal rendelkezik mind Afrikában, mind Közép-Ázsiában, mind a fejlődő, a vízproblémáknak erősen kitett kis szigetországokban (SIDS). Így mindent összevetve a kínai-magyar partnerséget nagy valószínűség szerint több más régióra is kiterjesztik.
Mit várnak a mostani megállapodástól hosszú távon?
G.K.: Nagyon ambiciózusak az elvárásaink. Azt reméljük, hogy ez a földfelszíni megfigyeléseken, mesterséges intelligencián és nagyadat-elemzéseken alapuló, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és a fenntartható fejlődésre összpontosító kínai-magyar partnerség – úttörő tudományos együttműködési modelljei révén – világszerte érdemben hozzá tud majd járulni a fenntarthatósági átalakuláshoz.
Nyitókép: Csoportkép a nemzetközi projektindító műhelyről, az első sorban balról a harmadik Gretchen Kalonji, jobb szélen Bíró Tibor.
Fotó: Szilágyi Dénes, NKE
