Kína globális befolyásszerzési stratégiája az elmúlt másfél évtizedben fokozatosan átalakult: a kezdetben elsősorban gazdasági racionalitás által vezérelt, fejlődő országokra fókuszáló infrastrukturális expanziót, úgy tűnik, egyre inkább felváltja a fejlett nyugati gazdaságok stratégiai szektorait célzó, tudatos pozícióépítés.
Míg a 2000-es és a 2010-es években Peking a nyersanyagokhoz való hozzáférés és az exportpiacok bővítése érdekében finanszírozott nagy léptékű infrastrukturális projekteket, addig a hangsúly egyre inkább a kritikus technológiák, az energiaellátás, a közlekedési csomópontok és az ipari értékláncok kulcspozícióinak megszerzésére helyeződik át. Az Energiastratégia Intézet háromrészes cikksorozatának harmadik részében azt vizsgálta, miként alakult Kína nyugatra áramló állami hitelezése.
Kapcsolódó bejegyzések
Kína rejtett jelenléte a nyugati államkötvénypiacokon
Az Energiastratégia Intézet cikkében azt vizsgálta, hogy miként alakult Kína nyugati államkötvény-portfóliója az elmúlt években.
Az AidData jelentése szerint a globális kínai állami hitelezés 2000 és 2023 között meghaladta a 2 billió amerikai dollárt, ezzel Kína a világ legnagyobb állami hitelezőjévé vált. A kihelyezések volumene 2016-ban érte el történelmi csúcsát (213 milliárd USD), és ez 2023-ban is magas szinten maradt (141 milliárd USD), ami a globális aktivitás lassulásának ellenére is Kína pénzügyi befolyásának fennmaradását jelzi.
A hitelezés földrajzi szerkezete ugyanakkor érdemben átalakult: míg a 2000-es években a kínai hitelek 88%-a alacsony vagy alsó-közepes jövedelmű országokba irányult, jellemzően a nyersanyagokért cserébe nyújtott infrastrukturális finanszírozás logikáját követve, addig 2023-ra a kihelyezett hitelek 76%-a már magasabb jövedelmű országokat célzott. Ez a súlyponteltolódás az „Egy övezet, egy út” (BRI) korai, fejlődő világra fókuszáló szakaszától a fejlett gazdaságok stratégiai szektorai felé történő tudatos nyitást tükrözi.
Kapcsolódó bejegyzések
Íme Kína nyugati befolyásszerzése a működőtőke-befektetéseken keresztül
Az utóbbi időszakban az összes kínai működőtőke-beruházás körülbelül negyede (18,3 milliárd dollár) Európába irányult.
Ugyanakkor a kínai hitelpolitika átalakulása mögött húzódik egy adósságfenntarthatósági megfontolás is. 2025-re az alacsony vagy alsó-közepes jövedelmű országok Kína felé teljesített adósságszolgálati kifizetései történelmi csúcsra emelkedtek, összesen mintegy 22 milliárd dollárra. Kína 53 országban a legnagyobb kétoldalú hitelező, és a fejlődő országok mintegy háromnegyedében az öt legnagyobb hitelező között szerepel.
A publikáció teljes terjedelmében az Energiastratégia Intézet weboldalán olvasható.
Fotó: Canva