A légkörbe jutó mikroműanyagokon baktériumok is élhetnek, amelyek hatására megváltozik a felhőképződés.
A Virginiai Műszaki Egyetem (Virginia Tech) kutatói a mikroműanyagokon lévő baktériumok hatását vizsgálták. A laborkísérletek során arra jutottak, hogy már 6,5 Celsius-fokkal magasabb hőmérsékleten beindulhat a jégképződés. Ez felhőfizikai szempontból hatalmas ugrásnak számít: a mikroműanyag jelentősen beleszólhat a felhőképződésbe.
A mikroműanyagokat eddig passzív szennyező anyagoknak gondoltuk, ám a vizsgálataink azt mutatják, hogy átalakíthatják a légkörben működő természetes folyamatokat
– mondta Carrie Carpenter, a kutatás vezetője.
Kapcsolódó bejegyzések
Megszüntethető a mikroműanyag-szennyezés?
A mikroműanyagok lassan szabályosan elborítják a bolygónkat. A probléma megoldására számos terv van, egy új kísérleti eljárás pedig képes volt megsemmisíteni a részecskéket.
A kutatók a laborkísérletek során a természetes folyamatokat utánozták: különféle méretű polietilén és polisztirol mikroműanyag szemcséket helyeztek ellenőrzött környezetbe. Ezt követően hagyták, hogy a természetesen előforduló baktériumok (Pseudomonas syringae – ez a jégképződésből ismert baktérium) rájuk rakódjanak, és növekedjenek rajtuk. A baktériumok néhány nap alatt leheletvékony biofilmréteget hoztak létre a szemcsék felületén. A kutatók ezután megmérték, hogy mennyi idő alatt kezd megfagyni az a mikroszkopikus vízcseppecske, amelyben efféle mikroműanyag szemcse volt.
A biofilmréteg nélküli szemcsékre -21 / -24 Celsius-fokon fagyott rá a víz, a biofilmmel bevonódottakra viszont már -15 / -17 Celsius-fokon. Ez azt jelenti, hogy a légkörben lévő mikroműanyag akkor válik igazán érdekessé, ha rajta a baktériumok is megtelepedhetnek. A vizsgálatok ráadásul arra is rámutattak, hogy bár a baktérium önmagában is elősegíti a jégképződést, ezt sokkal hatékonyabban teszi, ha rá tud rakódni a mikroműanyagra.
Kapcsolódó bejegyzések
Mikroműanyag van a Szibériai hóban
A mikroműanyag szinte már mindenhol ott van, de az új bizonyítékok vannak arra, hogy az időjárás segítségével a legtávolabbi vadonban is képes eljutni.
A kutatók szerint ennek az is oka, hogy a sok baktériumsejt egyszerűen a kifagyáshoz alkalmasabb felületet teremt, mivel a műanyagon csak stresszelt körülmények között élhetnek. A stressz – mint amilyen például a kevés tápanyag – elvezet ahhoz, hogy a baktérium sejtfelszínét olyan fehérjék borítsák be, amelyek kémiailag elősegítik a kifagyást.
A felhőkben lejátszódó jégképződésnek nemcsak a kihullható csapadékra van hatása, de arra is, hogy mennyi napfényt képes a felhő visszaverni. Ez pedig azt is jelenti, hogy a mikroműanyagok hatással lehetnek a helyi csapadékviszonyokra és az albedóra is. A feltárt összefüggésekkel érdemes lesz az időjárási- és klímamodellek létrehozásakor is számolni.
Fotó: Canva