Ezek a vízi emlősök akár 30 méteresre is megnőnek, a kék bálna a legnagyobb ismert állat a Földön. Cikkünkből megismerhetitek ezeknek az óriásoknak a történetét, kiemelve biológiai tulajdonságaikat, fajtáik sajátosságait, az emberrel való küzdelmüket és még Moby Dickről is olvashattok.
Már az elején fontos tisztázni, hogy a bálna nem rendszertani elnevezés. Szűkebb értelemben a szilásceteket hívják bálnának, tágabb értelemben azonban a delfinek kivételével a fogasceteket is bálnáknak nevezik nagy méretük alapján (a kardszárnyú delfin esetében használt „gyilkos bálna” kifejezés a köznyelv szóhasználata). A bálna szó a latin ballaena vagy balena és a görög φάλαινα szóból származik, ez a bálnafélék duzzadt és hengeres testalkatára utal. A régi magyar nyelvben baléna alakban szerepelt, a nyelvújítás korában Bugát Pál módosította bálna formára (a márna, málna, pálma szavak mintájára). A bálna másik régi elnevezése cet vagy cethal volt. A cethal ma már elavult szó, a cet név pedig szinte csak tudományos rendszertani elnevezésként használatos (a köznyelv pl. az ámbráscet szót használja gyakran). A szó a latin cetus („bálna”) szóból származik, amely a Bibliában, Jónás próféta történetében szerepel, és cethal néven fordították magyarra.
Jónás a cethal gyomrában
Jónás történetét a cethallal való „találkozása” tette mindenki számára ismertté. Történt ugyanis, hogy az Izraelben élő próféta azt a feladatot kapta Istentől, hogy menjen Ninivébe, Asszíria fővárosába, és prófétáljon ellenük. A megbízatás hallatán a próféta különösen reagált: megpróbált elfutni előle. Lement Jáfóba, és felszállt egy Tarsísba induló, minden bizonnyal föníciai hajóra. A hajó elindult, ám Isten vihart bocsátott rá, mire a tengerészek elkezdték a tengerbe dobálni a hajón lévő eszközöket. Jónás erre elbújt a fedélközben, és mély álomba zuhant. A hajósok nem hagyták annyiban a dolgot, és sorsvetéssel akarták kideríteni a vész okát, ami természetesen Jónás lett, aki végül elmondott mindent, és azt javasolta, hogy dobják a tengerbe, ettől el fog állni a vihar. A tengerészek ezt először visszautasították, de mivel semmi sem segített – miközben Istenhez könyörögtek –, megtették. A vihar elállt, Jónást pedig elnyelte egy nagy hal.
„És volt Jónás a hal belsejében három napot és három éjjelt.” – A történet az Istentől való elveszejtéséről, majd az Isten általi kiszabadításáról szól. Az ima végén a hal partra teszi – szó szerint kihányja (qáé) – Jónást.
Sziláscetek
A sziláscetek az emlősök osztályának párosujjú patások rendjébe, ezen belül a cetek alrendágába tartozó részalrendje. A részalrendbe 14 recens faj tartozik. A szilásceteknek nincsenek fogaik. Apró állatokkal táplálkoznak, amelyeket a szájpadlásuk széléről lógó szarulemezek, a szilák segítségével szűrnek ki a vízből. Szociális és táplálkozási viselkedésük összevethető legközelebbi szárazföldi rokonaik, a legelő életmódú párosujjú patások életmódjával. A legtöbb faj évszakos vándorlást mutat, fél éven keresztül a hidegebb északi vizekben táplálkoznak, majd fél évig gyakorlatilag koplalnak a melegebb vizekben, ahol az utódok megszületnek, és a szülők felnevelik őket.
Fogascetek
A fogascetek szintén az emlősök osztályának párosujjú patások rendjébe, ezen belül a cetek alrendágába tartozó részalrendje. A részalrendbe 79 recens faj tartozik. Az ebbe az állatcsoportba tartozó fajok fogakkal rendelkeznek. Halakkal vagy tintahalakkal, de néha akár egymással is táplálkoznak. Különleges képességük, hogy a visszhang alapján tájékozódnak. Ide tartoznak a delfinek, valamint a nagy ámbráscet és a csőröscetfélék is.
A bálna emlős állat?
A bálnák nagy termetű emlős állatok. Testhosszuk kifejlett korukban fajtól függően 1,2–30 méter, tömegük 30 és 180 ezer kilogramm között változhat. Közülük kerül ki minden idők egyik legnagyobb állata, a kék bálna. Mint minden emlős, a bálnák is levegőt lélegeznek be, tüdejük van, melegvérűek, utódaikat nem szoptatják, hanem a szájukba fröcskölik az anyatejet. A bálnák szárazföldi emlősöktől származnak. Az evolúció során kitűnően alkalmazkodtak a vízi életmódhoz. Alakjuk áramvonalas, a halakéhoz hasonló. Mellső végtagjaik uszonyokká alakultak át, hátsó végtagjaikat elveszítették, szőrzetük pedig nincs.
Szaporodásuk
A bálnák (különösen a kék bálna) szaporodása lassú folyamat: a nőstények 2–3 évente adnak életet egyetlen borjúnak, általában a meleg trópusi vizekben, a téli hónapokban. A vemhesség 11–12 hónapig tart. Az újszülött borjú lenyűgöző méretű, már születésekor nagyjából 7 méter hosszú és 2–3 tonna.
Kapcsolódó bejegyzések
Nagymamák fontossága az élővilágban: Érdekes tanulmány született az emberek és a bálnák menopauzájáról
Egy kutatás kimutatta, hogy a menopauzára képes nőstény bálnák nagyjából 40 évvel tovább élnek, mint a hasonló méretű társaik.
A bálna szaporodásának főbb jellemzői:
- Párzási időszak: A kék bálnák késő ősztől a tél végéig, a melegebb vizekbe történő vándorlás során párzanak.
- A borjú születése: A borjú a meleg vizekben jön a világra, mert vékony zsírrétege miatt a hideg sarkvidéki vizekben nem élne túl.
- Szoptatás és gondozás: Az anyaállat rendkívül zsíros tejjel táplálja kicsinyét, a szoptatás akár 6–7 hónapig vagy tovább is eltarthat.
- Utódok száma: A nőstények általában csak egy borjat hoznak a világra.
- Ivarérettség: A bálnák viszonylag későn, 5–10 éves koruk között válnak ivaréretté.
- A párzási viselkedésükre jellemző a hímek közötti vetélkedés, amelynek során méretükkel és erejükkel próbálják lenyűgözni a nőstényeket.
Ismertebb bálnafajták
Beluga vagy fehér bálna
A beluga az Északi-sarkvidék környékén lévő tengerekben honos. Amikor Grönland, Észak-Szibéria vagy Alaszka partvidékei jégmentesek, a belugák csapatokban több kilométerre felúsznak a Jeges-tengerbe ömlő folyamokon. Ezzel magyarázható az is, hogy egy eltévedt egyed 1966. május 15-én a Rajnánál bukkant fel, 400 kilométert felúszott rajta az áramlással szemben, majd megfordult, és június 16-án elhagyta a folyót.
Narvál
A narvál az északi-sarki vizekben, Észak-Oroszország, Észak-Alaszka és Észak-Kanada partjai előtt, valamint Grönland és a Spitzbergák közelében található meg, a Davis-szorosban, a Novaja Zemlja környékén. Állományát kb. 80 ezer egyedre becsülik, ennek fele Grönland közelében él. A narvál elterjedését tekintve tehát a legészakibb cetfaj. Ritkán merészkedik az északi szélesség 60. fokánál délebbre.
Kapcsolódó bejegyzések
Narvál – északi cetfaj az unikornis legendák hátterében
Cikkünkben a tengerek unikornisaiként elhíresült különleges cetfajt, a narvált mutatjuk be.
Ámbráscet
A nagy ámbráscet a nemének típusfaja és egyetlen élő képviselője. Az állat 20,7 méterével a legnagyobb a fogascetek között. Hímjét bikának, nőstényét tehénnek, kicsinyét pedig borjúnak is nevezik. A nagy ámbráscet a világ összes óceánjában megtalálható. A két nem elterjedése részben különböző: csak a kifejlett bikák hatolnak az északi és a déli szélesség 45. fokán túl; a nőstények és a fiatal hímek nem hagyják el a mérsékelt övi és a trópusi vizeket. Az európai partok közül leginkább Északnyugat-Spanyolországban, Portugáliában, valamint az Azori-szigeteknél lehet megfigyelni. Állományát 1987-ben csaknem 1 millióra becsülték: a legelterjedtebb nagy testű cet.
Kardszárnyú delfin
A kardszárnyú delfin az emlősök osztályának, ezen belül a delfinféléknek a családjába tartozó faj. Egyéb nevei: orka vagy (angol neve, a killer whale alapján) gyilkos bálna. Manapság nemének az egyetlen élő faja és egyben a típusfaja is. A kardszárnyú delfin a legnagyobb testű delfinfaj. Az óceánokban világszerte előfordul. Ragadozó életmódot folytat, és nagy testű állatokat is megtámad. Közismert, népszerű állatfaj, delfináriumokban sok helyütt bemutatják. Valamennyi óceánban előfordul, de a legtöbb példány az Antarktiszt körülvevő tengerekben él. Sekély öblökben, folyók torkolatvidékén is gyakran vadászik. Átlagosan 100 kilométert tesz meg naponta.
Kapcsolódó bejegyzések
Elpusztult Lolita, az orka, a Miami vízi showműsorok egyik legnépszerűbb fellépője
Elpusztult Lolita, a kardszárnyú delfin a Miami Seaquarium egyik legnagyobb „sztárja”.
Grönlandi bálna
A grönlandi bálna az északi félteke hideg tengereiben él, de élettere nem korlátozódik Grönland környékére. A grönlandi bálna átlagosan 15–18 méter hosszú. Egy átlagos példány súlyát 80 tonnára, a legnagyobbakét 100 tonnára becsülik. A grönlandi bálna a leghosszabb ideig élő emlős, akár 200 évig is élhet.
Hosszúszárnyú bálna
A hosszúszárnyú bálna a nagyobb testű barázdásbálna-félék közé tartozik. Az állat hossza általában 13–15 méter, de olykor a 17 métert is elérheti. Testtömege legfeljebb 40 tonna. A hosszúszárnyú bálnának különleges alakú teste van, feltűnően hosszú mellúszókkal; innen ered a magyar neve is. Fején bőrdudorok és bütykök találhatók. Ez a bálnafaj a többi bálnához képest elég gyakran ki-kiugrik a vízből. A hímek hangja bonyolult „énekekből” áll, melyek 6–35 percig tartanak, alkalmanként egyéb hangokat is kiadnak. A hangok frekvenciája 40–50 Hz, és az ének, melyet néhány órán keresztül folyamatosan ismételnek, 30 kilométer távolságra is elhallatszik. Az éneklés szerepe még nem ismert pontosan, de a párkeresésben lehet szerepe. Az óceánok és a tengerek lakója, évente akár 25 ezer kilométert is képes megtenni.
A legnagyobb élő állat, azaz a kék bálna
A kék bálna vagy óriás bálna az emlősök osztályának párosujjú patások rendjébe, ezen belül a barázdásbálna-félék családjába tartozó faja. A kék bálna a 30 méteres hosszával és a 173 tonnás testtömegével a legnagyobb ismert állat, ami valaha is létezett. A kék bálna teste hosszú és karcsú, többféle kékesszürke árnyalattal. Testének felső része sötétebb, alsó része pedig világosabb. Mint a legtöbb sziláscet, a kék bálna legfőbb táplálékát a kis méretű rákok alkotják, melyek gyűjtőneve krill, más néven világítórák. A kifejlett kék bálna naponta 40 millió krillt fogyaszthat, ez körülbelül 3,6 tonna táplálékot jelent. A felnőtt állatnak naponta körülbelül 1,5 millió kilokalória kell ahhoz, hogy életben maradhasson.
Bálnavadászat
A kék bálnát nem könnyű kifogni és megölni. Sebessége és ereje miatt a korai bálnavadászok kerülték az állatot, inkább nagy ámbráscetre és Eubalaena-fajokra vadásztak. 1864-ben a norvég Svend Foyn felszerelte a gőzhajóját az általa alkotott, speciálisan nagy bálnák vadászatára szabott szigonyokkal. Bár Foyn szigonyai eleinte nehézkesen működtek, és kevés sikert hoztak, a bálnavadász tovább tökéletesítette őket. Sikeres találmányának köszönhetően hamarosan több bálnavadász-állomás jött létre Norvégia Finnmark megye partjain. Mivel a bálnavadászoknak több konfliktusuk is akadt a helybéli halászokkal, 1904-ben az utolsó Finnmark megyei bálnavadász-állomást is bezárták.
Hamarosan más helyeken is elkezdődött az ipari méretű bálnamészárlás: 1883-ban Izlandon, 1894-ben Feröeren, 1898-ban Új-Fundlandon és 1903-ban a Spitzbergákon. 1904–1905-ben a Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigeteken is megölték az első kék bálnát. 1925-re elkészültek az oldalnyílásos bálnavadász és -feldolgozó hajók, továbbá a vadászhajók is gőzhajtással működtek, így elkezdődhetett az antarktiszi és a környékbeli vizekben is a bálnavadászat. Hatalmas mérete miatt a kék bálna a bálnavadászat virágzása idején az egyik fő zsákmánynak számított. Lemészárlása után hatalmas testét halzsírrá dolgozták fel az élelmiszeripar számára, míg a szilákat „halcsontként” hasznosították. Az 1930–31-es vadászszezon alatt csak az Antarktisz vizein 29 400 kék bálnát öltek meg. A második világháború után, 1946-ban, a kékbálna-állományok jelentősen lecsökkentek, emiatt nemzetközileg létrehozták az első kvótákat, de ezek alig értek valamit, mivel akkoriban nem igazán különböztették meg a fajokat egymástól. A ritka fajokat ugyanazzal az irammal irthatták, mint a közönséges, nagy állományú fajokat.
1966-ban a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság felfüggesztette ennek a bálnafajnak a vadászatát, hogy megvédje a fajt a kihalástól. Végül, az 1970-es években a Szovjetunió is leállt az illegális bálnavadászattal. A kék bálna vadászatának betiltásáig az Antarktisz vizeiben 330 000, a déli félgömb többi részén 33 000, a Csendes-óceán északi részén 8200, az Észak-Atlanti-óceánban 7000 példányt pusztítottak el. A világ legnagyobb kékbálna-állományának, amely az Antarktisz körül élt, a tilalom bevezetésének időpontjára már csak 0,15 százaléka maradt meg. 2002-ben a világ kékbálna-állományát 5–12 000 példányra becsülték. A vadászat teljes betiltása óta az antarktiszi állomány évi növekedését 7,3%-ra becsülik. Jó hír, hogy a kaliforniai populáció 2014-re már elérte eredeti méretének 97%-át.
Kapcsolódó bejegyzések
2024-től már Izlandon is tilos lesz a bálnavadászat
A bálnahús iránti csökkenő kereslet vezetett odáig, hogy az ország 2024-től megszünteti a vadászatra jogosító kvóták kiadását.
Moby Dick
1820 novemberében az Essex bálnavadászhajót a legénység elmondása szerint egy 20 méternél is hosszabb ámbráscet támadta meg a Csendes-óceán közepén. Húsz amerikai tengerész nézte, ahogyan hajójukat elönti a víz. Csaknem 90 napig hánykolódtak az óceánon, végül csupán nyolcan élték túl a hajótörést, akik a kannibalizmus bűnébe estek az életben maradásukért. Az igaz történet később Herman Melville 1851-ben megjelent regénye, a Moby Dick egyes részleteihez szolgált alapul.
Bálnaolaj
A bálnaolaj a bálnák zsírjából származó olaj. A spermiumolaj, egy különleges olajfajta, amely a spermabálnák fejüregében található, kémiailag eltér a hagyományos bálnaolajtól: főként folyadékviaszból áll. Tulajdonságai és alkalmazásai eltérnek a mosószerrel ellátott bálnaolajétól, ezért magasabb áron árulták. A feltörekvő ipari társadalmak bálnaolajat használtak például az olajlámpákban, de a szappan készítéséhez is. A 20. században még margarint is készítettek belőle.
A bálnaolajat a bálnától gyűjtött zsírcsíkok főzésével szerezték be. Az eltávolítást flensingnek nevezték, a főzési folyamatot pedig próbajátéknak hívták. A forralást szárazföldön végezték el, amennyiben a bálnákat a parthoz közel fogták el. Hosszabb mélytengeri bálnavadászatokon a próbát a hajón végezték egy kemencében, amelyet trywork-nek neveztek. A baleen bálnák is jelentős forrásai voltak a bálnaolajnak. Olajuk kizárólag trigliceridekből áll, míg a fogas bálnáké viaszésztereket tartalmaz. Az íjfejű bálna és a jobb bálna ideális bálnavadászerőnek számított. Lassúak és szelídek, és lebegnek, ha megölik őket. Rengeteg magas minőségű olajat és balént adnak, ennek eredményeként majdnem kihalásig vadászták őket.
Kapcsolódó bejegyzések
Tanulhatnánk tőlük, mégis kizsákmányoljuk őket – Filmajánló
Különleges élményben lehet része annak, aki mozijegyet vált a Bálnák: A bolygó őrei valamelyik vetítésére.
Bálnahús
A bálnahús fogyasztása ma már ritka és vitatott, de bizonyos kultúrákban, például Japánban, Izlandon és Norvégiában továbbra is a gasztronómia része. A bálnahús erősen sötétvörös, szinte fekete színű. Íze leginkább a marhahúséhoz vagy a vadhúsokéhoz (pl. a szarvaséhoz) hasonlít, de enyhe halas vagy fémes utóíze lehet. Magas a mioglobin-tartalma (ettől sötét a színe), és textúrája a szárazföldi emlősökére emlékeztet.
Japánban történelmileg fontos fehérjeforrás volt, ma már inkább kulináris különlegességként kínálják a turistáknak. Izlandon a bálnahús jelentős részét külföldi látogatók fogyasztják az éttermekben, bár a kereskedelmi vadászat visszaszorulóban van. Alaszka és Grönland tájain az őslakos közösségek számára a mai napig a hagyományos étrend és a túlélés része (pl. bálnapörkölt formájában).
Bálnatámadás
A valódi „bálnatámadások” rendkívül ritkák, és szinte kizárólag a kardszárnyú delfinekhez (az orkákhoz) köthetők, leginkább fogságban vagy hajók elleni interakciók során. Az utóbbi években, különösen a Gibraltári-szorosnál és Portugália partjainál megszaporodtak az orkák által előidézett incidensek. A bálnák általában a hajók kormánylapátját veszik célba, amit gyakran addig rángatnak, amíg a hajó mozgásképtelenné válik, vagy elsüllyed. A kutatók szerint ez lehet játékos tanulás, de egy korábbi traumára adott válaszreakció is. A kék bálnák nem tekintik prédának az embert. Torkuk mérete miatt képtelenek lennének lenyelni egy embert. Előfordult már, hogy egy hosszúszárnyú bálna véletlenül bekapott egy búvárt a halrajjal együtt, de szinte azonnal ki is köpte.
A bálnák hangja és éneke: így kommunikálnak akár több száz kilométer távolból
Cummings és Thompson (1971) becslései szerint a kék bálna hangjának erőssége 1 méter távolságban 155 és 188 decibel közöttinek felel meg, 1 μN/m² nyomás esetén. Mindegyik bálnacsoport a 10-től 40 Hz-ig terjedő frekvenciatartományt használja (az emberi fül érzékelésének alsó frekvenciahatára 20 Hz körül van). Egy-egy ének hossza 10–30 másodperc közötti. A Srí Lanka partjainak közelében élő kék bálnák négy hangból álló mintát ismételnek, ezek hangoztatása akár két percig is eltart. Ez hasonlít a hosszúszárnyú bálna jól ismert énekére. Mivel ez más populációban nem fordul elő, a kutatók úgy vélik, hogy ez a jelenség csak a B. m. brevicauda („törpe”) alfajra jellemző.
Kapcsolódó bejegyzések
Megfejtették a bálnák énekének titkát
A sziláscetek különleges gégét fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi számukra, hogy a víz alatt énekeljenek.
A bálnák énekének okai pontosan nem ismertek. Egy másik kutató, Richardson és társai (1995) hat lehetséges okot sorolnak fel: az egyes egyedek közötti távolság megtartása; a fajok és az egyedek felismerése; az adott helyzetre vonatkozó információ közlése (például táplálkozás, figyelmeztetés vagy udvarlás); a társadalmi helyzet fenntartása (például hívás nőstények és hímek között); a vízben lévő akadályok felderítése; valamint a zsákmány helyének meghatározása.
A kutatók sok más vizsgálat mellett számos hangfelvételt is készítettek a púpos, más néven hosszúszárnyú bálnák énekes kommunikációjáról. A hidrofonnak nevezett víz alatti mikrofonok a tengeri emlősök ismert dallamos jelzésein túl egy sor „rendkívül impulzív” hangot is rögzítettek – derül ki az expedíció közleményéből. Zárszó helyett pedig inkább hallgassuk meg ennek a különleges óriásnak az énekét:
Fotók: Canva
