A nátrium-glutamátot idegméregnek is nevezik, a szervezetre gyakorolt hatásai pedig igen változatosak: fejfájás, emésztési panaszok, allergiás reakciók, sőt súlyos idegrendszeri betegségek is kialakulhatnak a népszerű ízesítő hatására. Ennek ellenére sok mindennapi étel tartalmazza – olvasható a Webbetegen. Valóban tartanunk kell tőle?
Mi is az a nátrium-glutamát?
A nátrium-glutamát, más néven MSG a glutaminsav nevű aminosav nátriummal alkotott sója. Ez az anyag természetes formában is jelen van számos élelmiszerben. Megtalálható például húsokban és halakban, tejtermékekben, zöldségekben, paradicsomban és különösen nagy mennyiségben a gombában. Sőt, a szervezetünk is termeli, és az anyatejben is kimutatható, mégpedig viszonylag magas koncentrációban. Önmagában ízetlen, azonban más ízeket képes felerősíteni, ezért már régóta ismert adalékanyag. Míg korábban bonyolult eljárással, tengeri hínárokból és moszatokból állították elő, ma már természetesen ezt is megfelelő, biztonságos eljárásokkal készítik üzemi körülmények között. Mint minden „rendes” adalékanyagnak, a nátrium-glutamátnak is van E-száma, méghozzá az E621.
Kép: canva
Kapcsolódó bejegyzések
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek nyomában: tudod, mit eszel?
Mindennap megesszük őket, holott egyre több a bizonyíték, hogy károsak. Te megpróbálod kerülni ezeket?
Ha a természetben megtalálható, mi okozza a rossz hírét?
A nátrium-glutamátot széleskörűen használja az élelmiszeripar, megtalálható leveskockákban és -porokban, fűszerkeverékekben, készételekben, chipsekben, salátákban és dresszingekben. Az ázsiai konyha tradicionális ízesítőjének számít, szinte só helyett használják.
Éppen ezért nevezték el kínaiétterem-szindrómának azt az összetett tünethalmazt, amelyről leginkább orientális éttermek látogatása után számoltak be egyesek. Mellkasi szorításra, nyak- és fej-, valamint tarkó- és hátfájásra, gyengeségre, kipirulásra, allergiaszerű tünetekre, verejtékezésre panaszkodtak, amelyek különösebb kezelés nélkül rövid időn belül enyhültek. Az orvosok kapcsolatba hozták mindezt az MSG fogyasztásával, de kontrollált vizsgálatokkal azóta sem sikerült ezt bebizonyítani. Az kiderült viszont, hogy a tünetek a magas só- és zsírfogyasztással, valamint a keleti konyha néhány kedvelt alapanyagával, a mogyoróval és a rákkal, valamint bizonyos fűszerekkel jobban kapcsolatba hozhatók.
Kép: canva
Négy tény a nátrium-glutamáttal kapcsolatban
2016-ban, a Food Quality and Preference hasábjain publikálta legfrissebb eredményeit Luke Greenacre, az University of South Australia egyetem kutatója. Tanulmánya végén négy fontos megállapítást tett:
Kép: canva
- A nátrium-glutamát mérsékelt mennyiségű bevitele nem okoz egészségi problémát. Sokan hiszik, hogy az asztma vagy éppen az elhízás kialakulásához hozzájárulhat ez az anyag, ám ezek a hiedelmek egy 1969-es, csak patkányokon végzett kutatás megállapításain alapulnak. Ezt embereken végzett kutatásokkal már nem sikerült kimutatni.
Az MSG veszélytelenségét az is bizonyítja, hogy mind az amerikai FDA (Food and Drug Administration), mind pedig az európai hatóságok az úgynevezett GRAS-listán tartják számon. A GRAS (Generally Recognised As Safe) a megbízható adalékanyagok felsorolása, amelyek káros hatásairól jelenleg nincs tudományos adat. - A kínaiétterem-szindrómát sokkal inkább kapcsolatba lehet hozni az ételek magas zsír- és sótartalmával. Az előbbi emésztőrendszeri panaszokat, az utóbbi szomjúságot, szédülést és fejfájást okozhat. Bár ez a legerősebb érv az MSG fogyasztása ellen, valódi kutatásokban nem sikerült reprodukálni a hatást.
- A nátrium-glutamát ízfokozó hatásával egészségesebbé teheti az ételeket, mivel azok így kevesebb sót, ízesítőt és aromát tartalmazhatnak. Greenacre emlékeztet arra, hogy a túlzott sófogyasztást egyértelműen összefüggésbe lehet hozni a magas vérnyomással, a szív- és érrendszeri betegségekkel és a stroke-kal. Egy 2014-es felmérés adatai szerint azok, akik nátrium-glutamáttal ízesített leveseket ettek, kevesebb magas zsír- és cukortartalmú nassolnivalót fogyasztottak.
- A nátrium-glutamát sok élelmiszer és étel természetes összetevője: megtalálható például a paradicsomban, a sajtban, a húsfélékben, a halban, a zöldségfélékben és a gombákban. Évszázadok óta fogyasztjuk, és bár az egyik legtöbbet vizsgált adalékanyag, eddig nem sikerült káros hatását kimutatni.
Forrás: Webbeteg
Kiemelt kép: canva