Iskolajáró körútján Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke május 13-án a Biatorbágyi Általános Iskola és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola diákjai számára tartott csaknem kétórás, vetélkedővel egybekötött előadást.
A helyszín mellett nem lehet szó nélkül elmenni: az ország egyik legszebb általános iskolájának tágas, napfényes terei és különleges megoldásai az iskola tervezőjét, Tamás Gábort dicsérik, aki a magyar néphagyományok és mesei szimbólumok világát jelenítette meg a falakon és a tetőszerkezeten. A diákok kis házikók ajtaján belépve érkeznek a tantermekbe.
Czifra Zsuzsanna igazgató asszony nyitóbeszédében elmondta, iskolájuk 2019 óta Ökoiskola, 2025 óta pedig már Örökös Ökoiskola címmel büszkélkedhet, és kiemelten fontosnak tartják az örökölt természeti környezet megismertetését, megőrzését, a fenntarthatóságra nevelést. Munkájuk legfontosabb alapelve az élményközpontúság, ennek jegyében egész évben számtalan program várja a gyerekeket, mint az Őszünnep, a Gyere gyalog az iskolába program, állatbemutatók, a PontVelem program vagy a rendszeres papírgyűjtés. A Föld napján nemzetközi diákkonferencián is képviselték az iskolát a diákok, mégpedig angol nyelven. Iskolakertjük és iskolaudvaruk is van madáretetővel, saját kőzetkerttel.
A vetélkedő ennél már nem is lehetett volna szorosabb
Áder János elmondása szerint általános iskolákban viszonylag ritkán ad elő, ez a mostani volt a hatodik alkalom. Előadásához egy vetélkedő kapcsolódott, ahol a 10+1 kérdés mind egy-egy fontos fenntarthatósági témát érintett. A termet mindjárt két csapatra osztotta, a gyerekek kézfeltartással szavazhattak a jó megoldásra.
Bemelegítésképp feltette a kérdést, mit tartanak a diákok a három legfontosabb erőforrásnak, amelyek meghatározzák az életünket, amelyek nélkül nem tudnánk létezni. A jelentkezők hamar eltalálták, hogy ezek a levegő, a víz és a talaj, de több elgondolkodtató ötlet is elhangzott, például az ételt és a fényt is mondták a gyerekek.
Szinte mindenki jól tippelte meg, hogy hány fok lenne a Földön üvegházhatás nélkül, a helyes válasz: -18. Akkor tehát hogy is van ez, az üvegházhatás jó dolog? Jó, mert az élet ma ismert formájának szüksége van rá. Ám ha túl erős, az már baj, és ebben az emberiségnek döntő szerepe van.
Nehéz kérdés volt, hogy mik nyelik el a legtöbb szén-dioxidot, az óceánok-e vagy az erdők. Az erdőkre szavaztak a legtöbben, de valójában az óceánok, a második helyen ráadásul a talaj áll, csak utána jönnek a növények, az édesvizek és a különféle kőzetek. A hidrológiai James Bond-arányt viszont sokan eltalálták: ez azt jelzi, hogy mennyi a felszíni, folyékony, könnyen hozzáférhető érdesvíz aránya a Föld vízkészletéből. A válasz: 0,007%. Az is kiderült, hogy még a mai általános iskolások is tudják, ki az a James Bond. A két csapat pedig a kérdések végéig fej-fej mellett haladt!
Kapcsolódó bejegyzések
Tudta, hogy hány méhecske élete munkája kell 1 kiskanál mézhez? A gyerekek már tudják!
A rendhagyó tanórán a diákok különleges természeti jelenségekről és érdekességekről beszélgettek Áder Jánossal.
Még nincs is itt a nyár, de már megjött az aszály
Hogyan befolyásolja a klímaváltozás a víz körforgását? Gyorsabban párolognak a felszíni vizek, vagy növeli a szélsőséges időjárási események gyakoriságát? Mindkettő igaz, de a szélsőséges események gyakoribb előfordulása a lényegesebb. Áder János az Aral-tó példáját hozta fel, amely a gyapottermelés magas vízigénye miatt tűnt el; azaz ez a szélsőséges jelenség – a kiszáradás – ebben az esetben az emberi tevékenységnek, az ember rossz döntéseinek a következménye volt. Volt szó a gleccserek olvadásáról, a korallok kifehéredéséről és sajnos egy szintén nagyon aktuális, hazánkat is közvetlenül érintő témáról, az aszályról is.
A képen egy szír sivatagi táj látható, de Magyarországon is létezik a probléma: most, május elején az látszik, hogy egyes vidékeken a kapásnövények, a kukorica, a napraforgó ki sem fognak kelni, és olyan száraz a talaj, mint egyébként nyár elején szokott lenni. Ez pedig nem csak a gazdák problémája, hívta fel a figyelmet a volt köztársasági elnök, és a gyerekek már sorolták is a lehetséges következményeket: élelmiszerár-növekedés és élelmiszerhiány is jöhet.
Kapcsolódó bejegyzések
Rekordszáraz tavasz – Hogyan kezelhető a vízhiány hazánkban?
A hazai mérések kezdete óta még egyszer sem volt annyira száraz az április, mint idén.
A gyerekeket leginkább a vízlábnyom és a műanyaghulladék érdekelte
Egy hektáron hány földigiliszta él? 250 ezer vagy 2,5 millió? Ezt annyira nehéz volt elképzelni, hogy csak 2 gyerek találta el, hogy 2,5 millió. Mennyi erdőt vágnak ki évente a Földön? Olaszország vagy Budapest területével egyenlőt? Az első a helyes válasz: Olaszországban sokan jártak is már a jelenlévők közül, amire reagálva Áder János megjegyezte, örül, hogy a gyerekek közül ilyen sokan már világot látnak, ő egyébként 17 évesen volt először az NDK-ban. És vajon mennyi víz kell egy farmer előállításához? 7600 vagy 760 liter? 7600: ez szintén sokakat meglepett. Egy mobiltelefonéhoz 13.000 liter, egy pizzáéhoz 1260 liter, egy pólóéhoz átlagosan 2500 liter, egy gépkocsiéhoz 14.500 liter, egy pohár kóláéhoz 175 liter… A gyerekek felől a csodálkozás hangjai hallatszottak.
A prezentáció folytatódott: másodpercenként hány palack italt adnak el világszerte? 5 vagy 20 ezret? A helyes válasz 20 ezer, ezt sokan el is találták. Egy palackot 5 másodperc legyártani, 5 percig használjuk, majd a becslések szerint 500 év alatt bomlik le, de ezt még senki sem látta. Addig itt marad nekünk, például a Tiszában vagy az óceánokban, India méretű hulladékszigeteken. A képek láttán és az adatokat hallva a gyerekek megdöbbenten súgtak össze. A mikroműanyagok hatását még nem ismerjük pontosan. Megemészteni nem tudjuk őket, 90%-uk valószínűleg kiürül, de hogy a többi 10% mit tesz, ezt jelenleg is kutatják – tájékoztatta a hallgatóságot Áder János.
Kapcsolódó bejegyzések
Már a magyar folyókban is ott a mikroműanyag, de mi a helyzet a csapvízzel?
A mikroműanyagokról tudjuk, hogy már szinte a bolygó össze pontjára eljutottak, de vajon mi a helyzet Magyarországon?
Az utolsó kérdés az volt, hogy mivel foglalkozott a drótos tót: törött edényeket javított, vagy drótot árult? Az első válasz a helyes. Ez nem a „dobd el” kultúra világának foglalkozása volt, mert nagyszüleink korában, amit csak lehetett, megjavítottunk és használtunk – mondta Áder János.
Zárásként a gyerekek kérdéseket tehettek fel, és ezekről beszélgettek a Kék Bolygó Alapítvány elnökével. A kiskamasz korosztály például ilyen problémákat vetett fel: Ha az óceáni szemetet összegyűjtik, ezt hova tetszik, mi lesz vele? Miért olyan magas a mobiltelefon vízlábnyoma? Ha most nem tudjuk megemészteni a mikroműanyagot, generációkkal később hozzászokhat-e mégis a szervezetünk? Lehet-e úgy fejlődni, hogy közben nem szennyezzük a környezetet? És végül egy tudósokat is zavarba ejtő kérdés érkezett a hátsó sorokból: a biodiverzitás csökkenése vagy a klímaváltozás jelent-e nagyobb veszélyt a Földre nézve?
Képek: Greendex