Ideje számszerűsĂteni energia- Ă©s közlekedĂ©si rendszereink rejtett költsĂ©geit, hogy felvegyĂĽk a harcot a klĂmaváltozással, nehogy az egĂ©szsĂ©gĂĽnkkel fizessĂĽnk.
A legtöbb ország sajnos fosszilis tĂĽzelĹ‘anyagokra (olajra, gázra Ă©s szĂ©nre) támaszkodva fedezi energiaigĂ©nyĂ©t. Ezek elĂ©getĂ©se hĹ‘t termel, amely energiává alakĂthatĂł, egyĂşttal azonban nagy mennyisĂ©gű szĂ©n-dioxid Ă©s egyĂ©b szennyezĹ‘ anyag kerĂĽl a levegĹ‘be. Ez pedig nagyban hozzájárul a nyakunkon lĂ©vĹ‘ klĂmaválsághoz, a lĂ©gszennyezettsĂ©g pedig egĂ©szsĂ©gĂĽnket vagy akár Ă©letĂĽnket is követelheti.
Ezeket a hatásokat Ăşgynevezett rejtett költsĂ©gkĂ©nt lehet számon tartani. Sajnos ezek nincsenek számszerűsĂtve, ahogyan pĂ©ldául az sem, hogy az ökoszisztĂ©mák által nyĂşjtott szolgáltatásoknak mi a valĂłdi Ă©rtĂ©kĂĽk. A kutatĂłk rĂ©gĂłta foglalkoznak a rejtett költsĂ©gekkel, amelyeket megfizetĂĽnk a nem megĂşjulĂł energiahordozĂłk használatának következtĂ©ben. A pĂ©nzĂĽgyi Ă©rdekek sajnos gyakran felĂĽlĂrják az ideális döntĂ©seket, Ă©s csak nagyon lassan törtĂ©nik az átállás a megĂşjulĂł energiaforrásokra.
Azonban kezd kibontakozni egy törekvĂ©s, amely arra irányul, hogy a döntĂ©shozĂłk vegyĂ©k figyelembe ezeket a rejtett költsĂ©geket már akkor, amikor az adĂłkat, illetve az energia árát megszabják. Ez pedig csak Ăşgy lehetsĂ©ges, ha a rejtett költsĂ©geket, a negatĂv hatásokat minĂ©l pontosabban számszerűsĂtjĂĽk.
Az egĂ©szsĂ©gkárosĂtásnak ára van
Egy Ăşj összefoglalĂł tanulmányban sorra vettĂ©k az elmĂşlt több mint 20 Ă©vben folytatott olyan kutatások eredmĂ©nyeit, amelyek a rejtett szociális, környezeti Ă©s egĂ©szsĂ©gĂĽgyi vonatkozásokat prĂłbálták meg számadatokban kifejezni. A szintĂ©zis következtetĂ©se szerint ezek a költsĂ©gek akár 25 trilliĂł dollárt is megközelĂthetnek, ami több a világ gazdasági teljesĂtmĂ©nyĂ©nek egynegyedĂ©nĂ©l. Az energiaszektor rejtett költsĂ©gei körĂĽlbelĂĽl 12 trilliĂł dollárt, a közlekedĂ©si szektor költsĂ©gei pedig nagyjábĂłl 13 trilliĂł dollárt tesznek ki.
Az emlĂtett költsĂ©geket – amelyekre a szakma externáliákkĂ©nt utal – sajnos a jelenlegi árak nem tartalmazzák. Ha ezeket beleszámolnák az árakba, akkor hozzávetĹ‘legesen kĂ©tszer annyit fizetnĂ©nk az energiáért Ă©s a közlekedĂ©sĂ©rt, mint most. LĂ©teznek ugyan pozitĂv externáliák is – mint pĂ©ldául az, hogy ezek a szektorok munkahelyeket teremtenek –, azonban a negatĂv hatások bĹ‘ven tĂşlszárnyalják a pozitĂvakat.
Azt azonban fontos tudni, hogy a tanulmányok szerzĹ‘i kĂĽlönbözĹ‘ mĂłdszertannal dolgoznak, Ăgy a kapott számokat fenntartásokkal kell kezelni. Ugyanakkor jĂł rálátást ad arra, mivel fizetĂĽnk meg jelenleg az energiafelhasználásĂ©rt: betegsĂ©gekkel, korai halálozással, környezeti Ă©rtĂ©kek elvesztĂ©sĂ©vel, környezetszennyezĂ©ssel.
VĂ©gsĹ‘ ĂĽzenetkĂ©nt kiemelendĹ‘, hogy az általunk is sokszor emlĂtett megĂşjulĂł energiaforrásoknak van a legkevesebb rejtett költsĂ©ge. Fontos bĂznunk a változásban. Amikor csak tehetjĂĽk, támogassuk az áttĂ©rĂ©st a megĂşjulĂł energiára. Ne arra gondoljunk, hogy esetleg most – a kĂĽlönfĂ©le adĂłk miatt – drágább a megĂşjulĂł energia, hanem arra, hogy saját magunk Ă©s gyermekeink egĂ©szsĂ©ge Ă©s jĂłlĂ©te a tĂ©t.
FotĂłk: canva.com