Ideje számszerűsíteni energia- és közlekedési rendszereink rejtett költségeit, hogy felvegyük a harcot a klímaváltozással, nehogy az egészségünkkel fizessünk.
A legtöbb ország sajnos fosszilis tüzelőanyagokra (olajra, gázra és szénre) támaszkodva fedezi energiaigényét. Ezek elégetése hőt termel, amely energiává alakítható, egyúttal azonban nagy mennyiségű szén-dioxid és egyéb szennyező anyag kerül a levegőbe. Ez pedig nagyban hozzájárul a nyakunkon lévő klímaválsághoz, a légszennyezettség pedig egészségünket vagy akár életünket is követelheti.
Kapcsolódó bejegyzések
A légszennyezés még az emberi reprodukcióra is drámai hatással van
Shanna Swan, New York-i Sinai Hospital professzora korábbi tanulmányok összegzésével arra jutott, hogy az elmúlt 40 évben nyugaton a férfiaknál a spermiumszám a felére csökkent. Számításai szerint ez a tendencia a következő évtizedekben az emberiség fennmaradásának is egyre komolyabb akadálya lehet, mert 2045-re a férfiak többségének örökítőanyaga már nem lesz alkalmas arra, hogy abból utódok szülessenek.
Ezeket a hatásokat úgynevezett rejtett költségként lehet számon tartani. Sajnos ezek nincsenek számszerűsítve, ahogyan például az sem, hogy az ökoszisztémák által nyújtott szolgáltatásoknak mi a valódi értékük. A kutatók régóta foglalkoznak a rejtett költségekkel, amelyeket megfizetünk a nem megújuló energiahordozók használatának következtében. A pénzügyi érdekek sajnos gyakran felülírják az ideális döntéseket, és csak nagyon lassan történik az átállás a megújuló energiaforrásokra.
Azonban kezd kibontakozni egy törekvés, amely arra irányul, hogy a döntéshozók vegyék figyelembe ezeket a rejtett költségeket már akkor, amikor az adókat, illetve az energia árát megszabják. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha a rejtett költségeket, a negatív hatásokat minél pontosabban számszerűsítjük.
Az egészségkárosításnak ára van
Egy új összefoglaló tanulmányban sorra vették az elmúlt több mint 20 évben folytatott olyan kutatások eredményeit, amelyek a rejtett szociális, környezeti és egészségügyi vonatkozásokat próbálták meg számadatokban kifejezni. A szintézis következtetése szerint ezek a költségek akár 25 trillió dollárt is megközelíthetnek, ami több a világ gazdasági teljesítményének egynegyedénél. Az energiaszektor rejtett költségei körülbelül 12 trillió dollárt, a közlekedési szektor költségei pedig nagyjából 13 trillió dollárt tesznek ki.
Az említett költségeket – amelyekre a szakma externáliákként utal – sajnos a jelenlegi árak nem tartalmazzák. Ha ezeket beleszámolnák az árakba, akkor hozzávetőlegesen kétszer annyit fizetnénk az energiáért és a közlekedésért, mint most. Léteznek ugyan pozitív externáliák is – mint például az, hogy ezek a szektorok munkahelyeket teremtenek –, azonban a negatív hatások bőven túlszárnyalják a pozitívakat.
Azt azonban fontos tudni, hogy a tanulmányok szerzői különböző módszertannal dolgoznak, így a kapott számokat fenntartásokkal kell kezelni. Ugyanakkor jó rálátást ad arra, mivel fizetünk meg jelenleg az energiafelhasználásért: betegségekkel, korai halálozással, környezeti értékek elvesztésével, környezetszennyezéssel.
Végső üzenetként kiemelendő, hogy az általunk is sokszor említett megújuló energiaforrásoknak van a legkevesebb rejtett költsége. Fontos bíznunk a változásban. Amikor csak tehetjük, támogassuk az áttérést a megújuló energiára. Ne arra gondoljunk, hogy esetleg most – a különféle adók miatt – drágább a megújuló energia, hanem arra, hogy saját magunk és gyermekeink egészsége és jóléte a tét.
Fotók: canva.com
