A rizsben a felmelegedés és a légköri szén-dioxid-tartalom növekedésének hatására jelentősen nőhet az arzén koncentrációja.
Az éghajlatváltozás hatásai már nem csupán az időjárási szélsőségekben vagy a terméshozamok csökkenésében mutatkoznak meg. Egy a The Lancet Planetary Health folyóiratban publikált, részben kínai állami finanszírozású, részben amerikai egyetemeken végzett kutatás szerint a globális felmelegedés és a légköri szén-dioxid-szint emelkedése jelentősen növeli a rizsszemekben felhalmozódó arzén mennyiségét. Ez a felfedezés különösen aggasztó, mivel a rizs a világ népességének csaknem fele számára alapvető élelmiszer, és már most is a szervetlen arzén legfőbb étrendi forrása – mutat rá a Makronóm publikációja.
Kapcsolódó bejegyzések
Hogyan segíthet az etanol a növényeknek túlélni a szárazságot?
Egy új tanulmány szerint az etanol segíthet a növényeknek, köztük a rizsnek és a búzának túlélni a szárazság idején.
A kutatás eredményei arra figyelmeztetnek, hogy az arzénnal egyre jobban terhelt rizs több tíz millió ember életét veszélyeztetheti, ugyanis rák és más súlyos megbetegedések kiváltója lehet. A kutatók 28 különböző rizsfajtát vizsgáltak, és megállapították, hogy a megemelkedett szén-dioxid-szint és hőmérséklet szinergikus hatással van a rizsszemek arzéntartalmára. A szervetlen arzén koncentrációja jelentősen nőtt, különösen az elárasztásos módszerrel termelt rizsben, amely vízben terem.
A jelenség hátterében a talaj bio-geokémiai tulajdonságainak megváltozása áll: a melegebb és magasabb szén-dioxid-tartalmú környezet elősegíti az arzén redukált, mérgezőbb formáinak kialakulását, amelyeket a rizsnövény könnyebben felvesz.
Kapcsolódó bejegyzések
Világszínvonalú rizst termesztenek Magyarországon – Interjú
A Valoryz vezetőjével, Valentinyi Fruzsinával beszélgettünk a rizstermesztés hazai és globális helyzetéről, különleges termékeikről és motivációiról.
A szervetlen arzén krónikus expozíciója, vagyis a mérgező elemnek való tartós kitettség súlyos egészségügyi problémákat okozhat. A kutatás kiemeli, hogy a jelentős és hosszú távú arzénbevitel növeli a tüdő-, a hólyag- és a bőrrák kockázatát, emellett összefüggésbe hozható a szív és az érrendszer megbetegedéseivel, a cukorbetegséggel, valamint az immunrendszer és az idegrendszer zavaraival is.
A publikáció teljes terjedelmében a Makronóm weboldalán olvasható.
(Makronóm)
Fotó: Canva