A globális klímaváltozás hatásai igen szembetűnőek az Északi-sarkkörön ez pedig egyre inkább felértékeli a terület gazdasági és politikai jelentőségét. Ennek nyomán az érintett országok egyre inkább szeretnék érvényesíteni kontrolljukat a terület felett.
A terület jelentős részén öt állam osztozik. Az Egyesült Államok (Alaszka), Dánia (Grönland), Kanada, Norvégia (Spitzbergák) és Oroszország, akik között nincsen vita a Jeges-tenger felületének egy jelentős részét illetően, hiszen azt az ENSZ 1982-es tengeri jogi egyezménye szabályozza.
A problémát a maradék terület jelenti, amely potenciálisan gazdag kitermelhető, habár nehezen hozzáférhető ásványkincsekben, illetve a jövőben várhatóan a jég olvadásával párhuzamosan megnyíló folyosó jóval rövidebb hajózási útvonalat kínál Kelet-Ázsia és Európa, illetve Amerika között mint a Szuezi-csatorna.
A telex részletes cikkében ezek mellett szó esik a 14 millió négyzetkilométeres terület múltjáról és arról, hogy az egykori Osztrák-Magyar Monarchia gyarmatát jelentő Ferenc József-föld északi sarkában Oroszország nemrég jelentősen felújított és kibővített egy már meglévő katonai bázist, ezzel is fokozva katonai jelenlétét a térségben.
Az egyre jelentősebb katonai jelenlét amerikai részről is érezhető, de Oroszország nyomulása sokkal jelentősebb. Így nem meglepő az sem, hogy az orosz és az amerikai elnök múlt heti genfi találkozóján az északi sarkkör térségéről szóló kérdések is szóba kerültek.