A tengeri jég kulcsfontosságú szerepet játszik bolygónk éghajlatának szabályozásában, ezért is jelent nagy problémát, hogy idén soha nem látott ideig késett a jégképződés az északi-sarkvidék tengerein.
Az Északi-tengeren úszó jég mennyisége idén 58%-kal volt alacsonyabb, mint az 1979-2019 közötti átlag, mely a rekordév 2012-es szintet ugyan nem éri el, viszont azzal szemben sokkal-sokkal később kezdett el visszafagyni.
Bár most végre megindult a befagyás, az év ezen időszaka így mégis rekordot jelent: a szakemberek szerint legalább ezer éve nem volt ilyen kevés a jég november közepén.
A legnagyobb aggodalomra a Laptyev-tenger ad, mely a jégképződés egyik legfontosabb területe. 2020-ban korábban olvadt fel, mint a múltban bármikor és a jégképződés is később indult, mint valaha, ami azért is nagy probléma, mert az itt képződő jég a sarkvidéki ökoszisztéma létfontosságú erőforrása, mivel a jég tápanyagokat is szállít magával.
Dr. Isobel Lawrence, a Leedsi Egyetem kutatója szerint az sarkvidéki folyamatok az egész bolygó éghajlatára hatással vannak. Ismert jelenség például az albedo-hatás, mely során a jég visszaveri a beérkező napsugárzást, hűtőhatást fejtve ki.
Vannak olyan folyamatok is, melyeket még kevésbé értünk meg, mint például a jég által az óceáni cirkulációra kifejtett hatás, mely a tengeri jég elvesztése esetén megjósolhatatlan következményekkel járna a globális éghajlatra vonatkozólag.
Dr. Isobel Lawrence, a Leedsi Egyetem kutatója
Forrás: Independent
