



Az Egyesült Államok ambiciózus programja a mesterséges intelligencia segítségével rövidítené le a fúziós energia piaci bevezetésének idejét. A siker kulcsa azonban a számítási kapacitáson kívül a kísérleti infrastruktúra fejlesztésében rejlik.
A Makronóm publikációja szerint a globális energetikai verseny új szakaszba lépett, ahol a mesterséges intelligencia egyrészt támogató eszköz, másrészt az áttörés elsődleges motorja.
Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma 293 millió dolláros kerettel indította el a Genesis Mission nevű projekt első szakaszát, amelynek célja egy olyan integrált platform létrehozása, amely a szuperszámítógépeket és a kvantumtechnológiát ötvözi a szövetségi adatbázisokon betanított algoritmusokkal. Washington várakozásai szerint ez az innovatív stratégia a következő évtizedben megduplázhatja a kutatások produktivitását a fúziós energia és a nemzetbiztonság terén.
A Genesis Mission program fókuszában a stabil, alacsony kibocsátású energiaforrások állnak, amelyek alapjaiban írhatják felül a jelenlegi zöldstratégiákat. A fúziós energia kereskedelmi elterjedése elvben bőséges és biztonságos áramellátást garantálna, egyben végleg kiiktatná a fosszilis tüzelőanyagokat a rendszerből. Ez a technológiai ugrás segítené az éghajlati célok elérését, valamint közvetlenül és hosszú távon választ adna az éppen a mesterséges intelligencia fellendülése miatt megnövekedett energiaigényre is.
A fejlett modellezés már most képes felgyorsítani a tervezési folyamatokat, de a teljes sikerhez ennél többre van szükség. A cikk teljes terjedelmében a Makronóm weboldalán olvasható.
(Makronóm)
Fotó: Canva