Több szervezet is kiállt a betétdíjas termékek mellett: közös állásfoglalásukban többek közt azt kérik, hogy vezessenek be kötelező újrahasználati célszámokat, valamint a csomagolásokon tüntessék fel szembetűnően, hogy adott palack újratölthető-e vagy sem.
Betétdíjas termékekkel találkozhatunk még Magyarországon, csak sajnos továbbra is nagyon fogyatkozik a számuk – kezdte az Indexnek Urbán Csilla, a Humusz Szövetség elnöke. Szervezetük kezdeményezte azt a közös állásfoglalást, amelyet környezetvédelmi civil szervezetek és szakértők állítottak össze, hogy felhívják a figyelmet az italcsomagolásokkal kapcsolatos hazai szabályozás hiányosságaira.
Mint azt az aláíró szervezetek is írják, a műanyagszennyezés negatív következményeivel mindannyian együtt élünk, a világ óceánjait több mint 150 millió tonna műanyaghulladék szennyezi, ráadásul az összes tengeri hulladék közel fele egyszer használatos műanyag – többek között palackok és kupakok. Az Európai Unió számos intézkedést vezetett be a körforgásos gazdaságra való áttérés és a műanyagszennyezés visszaszorítása érdekében, a magyar kormány pedig júliustól betiltott egy sor egyszer használatos műanyagot.
Jelenleg önkéntes betétdíjrendszer működik hazánkban: sörösüvegek esetén 25 forint a betéti díj, bizonyos szörpök esetében pedig 70 forint körül mozognak a göngyölegárak, de mint arra Urbán Csilla is felhívta a figyelmet, a borosüvegek esetében hiába 40 forint a díj, mégis sok helyen csak 10 forintért váltják azokat vissza.
Mi az a betétdíjas termék?
„Betétdíjas terméknek” az minősül, melyet eleve ezzel megjelöléssel gyártottak, illetve forgalmaznak, s betétdíjas termékként való első forgalomba hozatalát az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Hatóságnál bejelentették. A megjelölés mellett az is „segítség”, hogy a betétdíjakat a számlán külön feltüntetik. Tipikus betétdíjas termékek a sörös üvegek, bizonyos termelők boros üvegei, alkoholmentes termékek esetén a szörpös üvegek.
Szám szerint – avagy néhány érv a betétdíjas rendszer mellett
Azokban az európai országokban, ahol a betétdíjas rendszert már alkalmazzák, 85 százalék feletti újrahasznosítási arányt érnek el.
A visszaváltás kitűnő eszköze lehet a műanyagszennyezés visszaszorításának is: akár 40 százalékkal csökkentheti az óceánokba kerülő műanyaghulladék mennyiségét.
27 európai országból 2017-ben Magyarországon volt a legmagasabb az egyszer használatos italcsomagolás-hulladék egy főre jutó mennyisége – 2019-re ez a mennyiség már elérhette a 2 milliárd eldobott PET-, alumínium- és üveg italcsomagolást is, ami 211 darabot jelent fejenként.
A Reloop számításai szerint ez 83 százalékkal, hozzávetőleg 340 millió darabra (fejenként 35 darabra) lenne csökkenthető egy hatékony betétdíjas rendszer bevezetésével.
A Zero Waste Europe 2020-as kutatása alapján az újrahasználható üvegpalackokhoz 70 százalékkal kevesebb szén-dioxid-kibocsátás kötődik, mint a műanyag palackokhoz.
(Forrás: index.hu Kép: pexels.com)