A 19. századi folyamszabályozások előtt az ártereken szabályozott módon terítették szét a mederből kilépő vizet, a mezőgazdasági termelési módokat pedig ehhez igazították. Az elöntés nyomán ugyan kevesebb volt a szántóföld, mint manapság, azonban a meglévők vízellátás biztosított volt, nem kellett a belvízzel küzdeni, virágzott a halászat és az gyümölcstermesztés is, miközben a biodiverzitásnak is nagyon jót tettek a vizes élőhelyek. Ezt az egykori, természetközeli gazdálkodási megoldást szeretné minél többekkel megismertetni, illetve visszahozni a Zöld Gerilla nevű csoport.
A formálódó mozgalom tagjai szerint a a tradíciók megújításával növelhető lenne a vízzel borított területek nagysága. Ez nem csak az egyre jelentősebb szélsőségeket mérsékelné, de egyensúlyba hozná a leginkább veszélyben lévő tájaink (így például a Duna-Tisza közén fekvő Homokhátság) vízháztartását.
Kapcsolódó bejegyzések
Vajon tényleg víznagyhatalom vagyunk?
Sokszor hallani, hogy hazánk víznagyhatalom, de ez vajon tényleg így van? És a klímaválság várható fokozódásával is így marad?
A klímaváltozás és a rossz gazdálkodási gyakorlat nyomán mára nagy elsősorban a fenti régióban nagy területeket fenyeget az elsivatagosodás a krónikus talajvíz- és csapadékhiány miatt. A tradícionális megoldás ezeket a problémákat megszüntetné, miközben számítások szerint a hazai 4,7 millió hektár szántóföldből csupán 500 ezret érintene az átalakítás.
Az össztársadalmi érdek azt diktálja, hogy elkerüljük a sivatagosodást, a mezőgazdaság visszaszorulását, a vizek pocsolyává és erekké zsugorodását, valamint városaink százezres léptékű oázisokká változását, hogy minél előbb áttérjünk a megtartó tájgazdálkodásra, amelynek szerves részét képezi a fenntartható vízgazdálkodás.
–írja oldalán a Zöld Gerilla
Sőt, ahogy a qubit írja, a kérdéses területeken a legmodernebb zöld technológiákat is be lehetne vezetni, így a hagyományos művelési ágakkal mellett lehetőség nyílna arra, hogy az időszakosan vízzel borított területek vegetációja közvetlen energiaforrássá váljon. A biomassza fermentálásán alapuló biogázüzemek, biomassza-erőművek egész településeket is kiszolgálhatnak, de a mezőgazdasággal együttműködve hűtőházakat is üzemeltethetnének, amelyekbe az ártéri gyümölcsösök termése kerülhet.
A Zöld Gerilla a mezőgazdasághoz vagy a vízügyhöz kapcsolódó embereket tömörítő Facebook-csoportként indult. A mozgalommá váló szervezet az ártéri gazdálkodásra és annak klímaadaptációs szerepére szeretné felhívni a figyelmet. Ennek nyomán ma este 18:00-tól demonstrációt hirdettek a Szabadság térre.
A demonstráció szervezői Áder János köztársasági elnököt is megszólították egy korábbi nyílt levelükben, melyben az elnököt meghívták a demonstrációra, illetve kérték tőle, hogy legyen a rendezvény fővédnöke, de legalábbis fejezze ki támogatását az „egyre súlyosbodó vízhiány fenntartható megoldását szorgalmazó esemény kapcsán”. A köztársasági elnök válasza még nem érkezett meg.