Gyakran foglalkozunk a Greendexen a növényi központú étrend kérdésével. Étrendünk a fenntarthatóság felé vezető út egyik kulcsa lehet, de könnyen lehet, hogy az éghajlatváltozás hatásai is befolyásolják majd a kérdést.
Az Agrárszektor cikkében Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének éghajlati és energia csoportvezetője és Kapitányné Sándor Szilvia, a Szövetség programvezetője világította meg az állattenyésztésben várható változásokat. Mint írják, az egyre gyakoribb és erősebb időjárási szélsőségek, illetve a újonnan megjelenő állati kártevők nehéz helyzetbe hozhatják az ágazatot itthon is.
Kapcsolódó bejegyzések
Billie Eilish és még 17 közszereplő sürgeti, hogy az állattenyésztésről is szó essen a közelgő COP26-on
Tizennyolc híresség írta alá azt a levelet, amelyben felszólítják a világ vezetőit, hogy megfelelő súllyal foglalkozzanak az állattenyésztés klímaválságra gyakorolt hatásával és vegyék napirendre a COP26 közelgő konferenciáján az állati eredetű élelmiszeripart.
Az egyik megoldási lehetőség, hogy az állattartók jobban alkalmazkodó, szívósabb állatfajokat illetve fajtákat honosítsanak meg, de legalább ilyen fontos kérdés az állattenyésztés károsanyag-kibocsátása is. Ezen némileg segíthet az olyan új takarmányok megjelenése, melyek hatására például az szarvasmarhák kevesebb metángázt eregetnek. Ilyen megoldásokról mi is írtunk már.
Kevesebb, jobb minőségű hús
Az állattenyésztés ökológiai lábnyoma nagyban összefügg a növénytermesztés kihívásaival. Az egyik legnagyobb probléma a műtrágyák hatékonytalan felhasználásából adódó nitrogénszennyezés. A növénytermesztéshez használt műtrágyák nitrogéntartalmának mindössze 50%-a hasznosul, míg az állattenyésztésben ugyanez csak 10%. Mindez a világ élelmiszer előállításában csupán 15%-os hatékonyságot eredményez, tehát a maradék 85%-a a felhasznált nitrogénnek elveszik, és a környezet különböző szegmenseiben szennyezésként jelentkezik –írják.
Kapcsolódó bejegyzések
A hús lábnyoma
Húsevő, flexitariánus, vega, vegán. Manapság az étkezés terén az egyik legmegosztóbb téma, hogy fogyasztunk-e húst, állati eredetű terméket. Van, aki etikai szempontok alapján dönt úgy, hogy növényi alapokra helyezi az étkezését, van, aki egészségügyi szempontokat vesz inkább figyelembe. A Felelős Gasztrohős Alapítvány több éve foglalkozik a téma környezeti vetületével, az állattenyésztés és a hús-, és […]
A fenntarthatóbb állattenyésztés egyik kulcsa az, ha mi magunk is csökkentjük a húsfogyasztásunkat. Ha fogyasztunk húst, akkor érdemes előnyben részesítenünk a helyben termelt, minél inkább környezetkímélő módon tartott állatokból készült terméket. Az extenzíven, legelőn tartott állatok, az ökológiai gazdálkodásból származó hús ökológiai lábnyoma jóval alacsonyabb és kevésbé káros a környezetre, mint a nagyüzemi mezőgazdaság termékei. Ezzel párhuzamosan ugyan az áruk is magasabb, de a minőségük is összehasonlíthatatlanul jobb lehet.
A legjobb megoldás persze a növényi alapú étrend lenne, amiről gyakran írunk mi is, erről szól például Meatless Monday című sorozatunk, melyben hétről-hétre egy-egy szezonális zöldség-gyümölcs kerül terítékre.