Elsőre talán megfoghatatlannak hangzik, hogy egy befektetés, amely egy pénzügyi eszköz, társadalmilag hasznos vagy éppen zöld is lehet. Mitől lehet vajon egy befektetés társadalmi szempontból hasznos? Miért lesz egyre nagyobb jelentősége az elkövetkező években? Miért zárkóznak fel mellé a nagyvállalatok?
Eszter Elemérrel, a Társadalmi Hasznosságú Befektetők Egyesületének elnökével és Bolyán Róberttel, az UniCredit Bank Social Impact Banking vezetőjével jártuk körül a témát. A szakemberek kézzelfogható példákkal adnak választ a bonyolult kérdésekre.
Mit jelent az „impact investing”, az ESG és az ESG befektetés?
Fontos, hogy két különböző, de rokon fogalomról beszélünk. A társadalmi vagy környezeti hasznosságú befektetések (social, environmetal impact investing) olyan klasszikus kockázati tőkebefektetések, amelyek esetében a befektető elvárja, hogy a társaság, amelybe a pénzét befekteti – amellett, hogy nyereséget termel – mérhető elsődleges társadalmi és/vagy környezeti hasznot is hozzon.
Az érettebb fázisú vállalatok, döntően közép- és nagyvállalatok, illetve leginkább a tőzsdén jegyzett társaságok egyik megkülönböztető jegye és mérőszáma az ESG. Az ESG az angol Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítás) kezdőbetűiből létrejött betűszó. Az ESG tehát egy mérési–minősítési kritériumrendszer összefoglaló neve. Az eddigiekből valószínűleg sejthető, hogy olyan társaságok kapnak ESG minősítést, melyek tevékenységük során figyelembe veszik a környezeti hatásokat, tekintettel vannak működésük társadalmi hatásaira, azaz környezeti, társadalmi és szociális szempontokat egyaránt szem előtt tartanak, emellett pedig működési rendszerük, leginkább irányításuk is megfelelően áttekinthető, leegyszerűsítve „fair”-nek mondható. Olyan vállalatok tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek egységes mechanizmussal mérik és kommunikálják saját környezeti és társadalmi hatásukat.
A magasabb célt szem előtt tartó befektetések ötlete már régóta létezik. A fogalom 2004-ben született, azóta egyre nagyobb a súlya a pénzpiacon. A Global Impact Investing Network (GIIN) befektetőhálózat a társadalmi hasznosságú befektetések piacát már most 715 milliárd USD-ra becsüli elemzéseiben. Az International Finance Corporation (IFC) pedig ennél is magasabbra, 2,1 billió dollárra. Az előrejelzések szerint a következő évtizedben várhatóan több száz milliárd dollár áramlik be a társadalmi hatású befektetésekre összpontosító vállalatokba és befektetési alapokba.
A fenntartható alapoknak is nevezett ESG-alapok (vagyis ESG-kritériumok alapján mért működésű vállatokba befektető alapok) kétszer annyi pénzt (51,1 milliárd dollárt) gyűjtöttek a befektetőktől 2020-ban, mint egy évvel korábban.
A profit vagy a társadalmi, környezeti hatás a fontosabb?
Mind a társadalmilag vagy környezetileg hasznos kockázati tőkebefektetések, mind pedig az ESG-mérőszámmal rendelkező tőzsdei vállalatokba történő befektetések esetében elengedhetetlen, hogy maguk a társaságok profitábilisak legyenek. Hiszen hiába nagy és pozitív egy cég társadalmi hatása, ha nem tud profitot termelni, akkor nem lesz fenntartható a kiváltott hatás. A tőzsdei befektetők azért is fordulnak az ESG-alapok felé, mert döntéseikben jelentős szerepet játszik az érzelmi faktor. Fontos tehát, hogy egy vállalatnak – a profittermelő képességén túl – jelentős kiváltott pozitív társadalmi és környezeti hatása is legyen.
Hogy teljesítenek az ESG-vállalatok a tőzsdén?
A Morgan Stanley 11 000 ESG központú alap tőzsdei változását elemezte 2004 és 2018 között. Megállapította, hogy teljesítményük hasonló a nem ESG-alapokéhoz. Arra a megállapításra jutott, hogy bár a fenntartható alapok hozama összhangban van a hagyományosokéval, ugyanakkor alacsonyabb lefelé mutató kockázatot kínálnak.
Kapcsolódó bejegyzések
Magasabb a fenntartható befektetések hozama?
A Block-Builders.net kedden közzétett új tanulmánya szerint egyre több befektető gondolja úgy, hogy a fenntartható befektetések magasabb hozamot eredményeznek.
Attól még for-profit, hogy társadalmilag hasznos?
Eszter Elemér a társadalmi hasznosságú vállalkozás lényegét úgy foglalta össze, hogy elsődleges és mérhető társadalmi vagy környezeti hasznot termelő vállalkozás, amely emellett legalább önfenntartó vagy kifejezetten nyereséges.
Ez azt is jelenti, hogy a pozitív társadalmi vagy környezeti hatás akkor tartható fenn folyamatosan, ha a hatást elérő vállalkozás pénzügyi szempontból is eredményesen működik. Bolyán Róbert, banki szakember is kiemelte, hogy a szóban forgó vállalkozásnak a pénzintézet által nyújtott hitelt is vissza kell tudnia fizetni. Tehát alapfeltétel az, hogy a vállalkozás rentábilis legyen. A pénzbeli, a környezeti és a társadalmi haszon ebben a felfogásban nem egymás alá, hanem egymás mellé rendelt fogalmak, melyek mind értéket képviselnek, és erősítik a vállalkozást.
Mi különbözteti meg a karitatív támogatást és a társadalmi befektetést?
Képzeljünk el egy számegyenest, amelynek egyik végén a maximális társadalmi vagy környezeti hasznot termelő nonprofit vállalatok, a másik végén pedig az emberből és a Földünkből a nyereségért az utolsó csepp életnedvet is kifacsaró vállalatok vannak. Az önfenntartó és profitot termelő társadalmi vállalkozások középen állnak. Ezek juthatnak banki finanszírozáshoz, és kaphatnak kockázati tőkét is, ezek a társadalmilag hasznos befektetések.
Ez banki nyelvre lefordítva azt jelenti, hogy mi például olyan banki finanszírozási tevékenységet is létrehoztunk, amely éppen ezeket a középen álló vállalkozásokat támogatja. A tevékenységünk velük kapcsolatban kettős: egyrészt finanszírozzuk őket, másrészt vállalkozási ismereteik pénzügyi oldalát fejlesztjük. Ez a mi Social Impact Banking tevékenységünk fókusza – mondja Bolyán Róbert.
Hogyan lesz egy vállalkozás társadalmilag hasznos?
Az ENSZ által 2015-ben megfogalmazott Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Development Goals, SDG) jó kiindulási alapot jelentenek. Ez 17 fő célt, ezen belül 169 részcélt fogalmaz meg. Az alapvető célok között szerepel a szegénység felszámolása, az éhezés megszüntetése, a méltányos oktatás és az egészségügyhöz való hozzáférés. De olyanok is, mint a fenntartható városok és közösségek vagy az ökoszisztémák védelme.
Számos vállalkozás ismer fel a működése során meglévő fenntarthatósági célokat, majd épít be továbbiakat az üzletmenetébe, melyek ugyanolyan fontossá válnak, mint az alapvető üzleti tevékenység. Ezeket a tapasztalatokat felhasználva egy for-profit vállalkozás is társadalmilag hasznos vállalkozássá válhat. Néhányan már indulásukkor tisztában vannak társadalmi hasznosságukkal. Sok társadalmi vállalkozás azonban indulásakor még nem feltétlenül tudja, hogy valójában beleillik a társadalmi vállalkozások kategóriájába.
Az üzleti tevékenységgel elért társadalmi hatás mérése meghatározóan fontos. Mivel minden vállalkozás más, az életciklusuk elején lévő mikro-, kis- és középvállalatok esetében a társadalmi vagy környezeti hatást csak az adott tevékenység által kiváltott hatás mérésére kialakított szempontrendszerrel lehetséges mérni. Ez a tőzsdei közép- és nagyvállalatok esetében már az uniformizált ESG módszertan szerint egységesített rendszerben zajlik. Tehát az eltérő tevékenységű kisvállalatok esetében nehezebb mérni a hasznosságot, mert még nincsenek sem hazai, sem nemzetközi sztenderdek. Ennek az egységes, ezáltal összehasonlítható mérési módszertannak a kialakulása minden bizonnyal a jövő egyik izgalmas szakmai területe lesz.
Kapcsolódó bejegyzések
A klímabarát befektetési alapok nem feltétlenül azok, aminek mondják magukat
Egy az Egyesült Királyságban folytatott felmérés szerint a magukat klímabarátnak hirdető befektetési alapok olyan cégek részvényeit is vásárolják, melyeknél távolabb kevesen állnak a fenntarthatóságtól.
Példák sikeres társadalmi vállalkozásokra
Eszter Elemér külföldi példaként a Zero Projectet emelte ki. Ez a cég vak emberekkel végzi a mellrákszűrést. Azt az előnyt alakítja társadalmi haszonná, hogy a látássérült emberek taktilis képessége precízebb, mint a modern mammográfiai gépeké. A vállalkozás tehát egyszerre von be a munka világába látássérülteket, mindemellett magas szintű orvosi szolgáltatást nyújt.
Egy hasonló hazai példa a We Love What You Build (WLWYB) vállalkozás. Léteznek olyan Lego készletek, amelyeket nem maga a Lego cég, hanem hétköznapi emberek alkottak meg. A tervek elkészítéséhez szükség van Lego elemekre, melyeknek piacteret biztosít a WLWYB. Azontúl, hogy kockák cserélnek gazdát, a vállalkozás fontos társadalmi hasznot is termel. Ugyanis a Lego kockák monoton válogatását neurodiverz emberek végzik, akik más munkakörökbe nem tudnának beilleszkedni. Ezzel az ismétlődő feladattal azonban nagyszerűen megbirkóznak, kiváló csapatot alkotnak. Ez is egy for-profit win-win helyzet.
Mi a bankok szerepe?
A bankok a katalizátor szerepét tölthetik be a folyamatban, hiszen ők vannak abban a helyzetben, hogy finanszírozzák azokat a gazdasági szereplőket, akik az ESG-célokat a zászlóikra tűzik. Kibocsáthatnak zöld kötvényeket, hitelezhetnek megújulóenergia-projekteket, és elősegíthetik a társadalmilag hasznos üzleti tevékenységek felvirágoztatását.
Bolyán Róbert kifejtette, hogy a pénzintézetek gyakran a meglévő eszköztárukat alkalmazzák a társadalmilag hasznos befektetések támogatására. Jó példa erre az UniCredit Social Impact Banking programja. Ez a program egyrészt a vállalkozások elindulását segíti elő speciális finanszírozással – ilyen például az 5 millió forintig igényelhető mikrohitel –, másrészt a sikeres üzletmenethez szükséges pénzügyi-gazdasági ismeretek fejlesztését célozza. Egy hitelnek is lehet társadalmi haszna azáltal, hogy olyan frissen induló vállalkozások is forráshoz juthatnak, amelyek másképp nem kapnának hitelt. Az országnak nem csak a legfejlettebb részében kaphatnak az egyszerű vállalkozások olyan tőkét, amellyel megalapozhatják maguk és családjuk jövőjét, és ezáltal megvalósulhat a pénzügyi inklúzió. A social impact banking programon belül az UniCredit Bank pénzügyi oktatást is folytat, amellyel nemcsak a vállalkozásokat, de a fiatalokat is megcélozza. Ez is olyan eszköz, amely meglévő, bankon belüli tudásra épül, és igen fontos társadalmi hatása van.
A bank társadalmi szerepét könnyű megérteni egy szociális szövetkezet példáján keresztül is. Az ilyen szervezetek általában állami támogatásból működnek, és az a céljuk, hogy a közmunkaprogramból kiemeljék a foglalkoztatottakat. A banktól kapott, szabadabban felhasználható hitel segítségével azonban a szóban forgó szociális szervezet ki tudott jutni a piacra. Szó szerint is, mivel a banki hitelből finanszíroztak a szövetkezetnek egy mozgóboltot, amellyel el tudják juttatni a megtermelt termékeket a vásárlókhoz.
Magyarországon mennyire jellemzőek az ilyen beruházások?
Bár rohamosan nő az ESG-alapok száma – Amerikában például 2020-ban már 400 fenntartható alap létezett –, a globális pénzbefektetéseknek egyelőre csak 2–3%-át teszik ki ezek a befektetések. Magyarországon még kezdeti fázisában van ez a piac. A bankszektorban is csak néhány szereplőnek van a fentihez hasonló programja.
Ahhoz, hogy a piaci szereplők még véletlenül se gondolhassanak a társadalmilag hasznos vagy ESG befektetésekre a green washing vagy az impact washing eszközeként, fontos, hogy kialakuljanak a hatásmérés egységesített módszerei. A jogszabályi környezetnek is ezt támogatva szükséges formálódnia. Emellett nagy a szerepük azoknak a nemzetközi szervezeteknek is, amelyek kutatják és mérik a social-environmetal impact investing és az ESG trendeket, és ezzel segítik az egységes mérési rendszer fejlődését.
