A legújabb előrejelzések szerint az Északi-sarkvidéken egyre több csapadékra lehet majd számítani, azonban ez egyre nagyobb részben eső formájában hullik majd.
Egy új tanulmány becslése szerint alig négy évtized múlva a csapadék többsége már eső formájában hullik majd az Északi-sarkvidékre. Ez jóval korábbi időpont mint amivel a korábbi számítások kalkuláltak, ugyanis a fordulópontot csak az évszázad végének környékére várták.
A változás a sarkvidék gyors felmelegedésének számlájára írható, mely jóval nagyobb mértékben sújtja a térséget, mint a világ más pontjait. A jelenség mögött öngerjesztő folyamatok állnak: ahogy például a napsugárzást jórészt visszaverő jég elolvad, alóla kibukkan a hőt jóval inkább elnyelő talaj, mely a környezetét tovább melegítve gyorsítja az olvadást.
Ezen változásoknak rendkívüli következményei vannak, mint például a hótakaró csökkenése, a permafroszt fokozódó olvadása, az egyre több eső vagy épp a folyók megnövekedett vízhozama miatti nagyobb áradások. Ezek mindegyike hatással van a vadonélő állatok populációjára és az emberek megélhetésére is.
–mondta Michelle McCrystall, a Manitoba Egyetem kutatója
A változások már ma is szemmel láthatók. A nyár végén írtunk például arról, hogy első alkalommal esett hó helyett eső Gröndland legmagasabb, 3000 méter feletti örökké fagyos csúcsán. Augusztus végén a meleg időben 7-szer annyi jég olvadt el Grönlandon, mint más évek hasonló időszakaiban.
A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány arra is figyelmeztet, hogy zsugorodó hótakaró tovább növeli a permafroszt olvadásával a légkörbe szivárgó metán mennyiségét. A változás pedig itt nem áll meg, súlyos következményei lehetnek az élővilágra nézve is.
Az olyan állatok, mint a karibuk vagy a rénszarvasok nehezebben férhetnek hozzá a táplálékhoz, ha a hótakaróra hulló eső megfagyva jégpáncélt képez a felszínen. A kutatók szerint ennek pusztító hatása lehet, épp ezért a globális felmelegedés megállításának fontosságára hívják fel a figyelmet. (inews)