Köztudott, hogy a húsnak óriási hatása van a környezetre, de egy új tanulmány szerint a következmények még súlyosabbak, mint korábban gondoltuk. A Nature Research 2021-ben megjelent tanulmány megállapította, hogy a hús az élelmiszer-előállítással kapcsolatos összes üvegházhatású gázkibocsátás közel 60%-áért felelős. A teljes globális kibocsátás 14%-a csak az állattenyésztésből származik, és a marhahús a fő bűnös. Hogy perspektívába helyezzük a dolgot, 1 kg búza előállításához 2,5 kg üvegházhatású gáz kerül kibocsátásra, míg egyetlen kiló marhahús előállításához 70 kg.

A húsfogyasztás közvetlenül összefügg az ember által okozott éghajlatváltozással és az elmúlt évek szélsőséges időjárási és hőmérsékleti eseményeivel. Emellett bizonyítottan hatással van a víz- és levegőszennyezésre, az erdőirtásra és a biológiai sokféleség globális csökkenésére. A felmelegedés megelőzése érdekében a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy drasztikus változtatásokra van szükség az élelmiszer-választásunkban, méghozzá sürgősen.

Mi is nagy befolyással rendelkezünk, és az étrendünkben végrehajtott apró változtatások nagy különbséget jelenthetnek. Az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának túlnyomó többségéért a vállalatok felelősek, de az egyéni választás még mindig fontos eszköz az éghajlatváltozás és a környezetromlás elleni küzdelemben, beleértve azt is, hogy mit teszünk a tányérunkra.

A teljes vegetáriánussá vagy vegánná válás nagyszerű cél, de nem kell rögtön elhagynunk a húst ahhoz, hogy változtassunk az étrendünkön. A flexitáriánus étrend – amely kifejezés a 2000-es évek elején született – a gyümölcsök és zöldségek, diófélék, teljes kiőrlésű gabonafélék és más növényi alapú termékek fogyasztására összpontosít, de megadja azt a mozgásteret, hogy alkalmanként még mindig húst ehessünk, anélkül, hogy az a napi rutin részévé válna. Egy ilyen rugalmas növényi alapú étrend lehetőséget ad arra, hogy kevesebb húst fogyasszunk anélkül, hogy teljesen elköteleznénk magunkat a vegetarianizmus vagy a veganizmus mellett.

Kezeljük a húst köretként, ne főfogásként!

A fehérje fontos része az egészséges táplálkozásnak, de a bizonyítékok azt mutatják, hogy a szükségesnél sokkal többet eszünk belőle. A nőknek és a férfiaknak napi 46, illetve 56 gramm fehérje fogyasztása ajánlott, de az amerikai férfiak például átlagosan körülbelül 100 grammot fogyasztanak naponta, így az átlagos étrendben bőven marad hely a húsok csökkentésére.

Az Amerikai Rákellenes Társaság azt ajánlja, hogy étkezésenként csak annyi húst fogyasszunk, ami körülbelül egy darab szappan vagy egy pakli kártya méretének felel meg. Ahelyett, hogy a hús foglalná el a tányér nagy részét, a teljes kiőrlésű gabonafélék és a zöldségek foglaljanak el több helyet. Alternatív megoldásként a hús egy részét cseréljük növényi változatra; például egy házi bolognaiban a darált hús felét cseréljük gombára.

Fontos megjegyezni, hogy a fehérje a húson kívül számos más ételből is származhat. Tofu, diófélék, magvak, hüvelyesek, beleértve az összes fajta babot és borsót, mint például a csicseriborsó, lencse, fekete bab stb. – és a zöldségek is nagyszerű fehérjeforrások lehetnek.

Helyettesítsük a húsos alaplevet zöldséggel!

Ha saját alaplevet főzünk, próbáljuk ki, hogy húsleves helyett inkább zöldségekből készítjük el. Tegyük a zöldségeket egy nagy fazék vízbe némi kakukkfűvel, borsikafűvel, petrezselyemmel és babérlevéllel, vagy bármilyen más fűszernövénnyel, amit szeretnénk. Pároljuk körülbelül egy órán át, időnként megkeverve, amíg a víz át nem veszi a zöldségek ízét. Szűrőkanállal szedjük ki az összes zöldséget, majd a keveréket szűrjük át, hogy minden részecskét eltávolítsunk. A leves egy hétig tárolható a hűtőszekrényben, vagy akár három hónapig a fagyasztóban.  

Alkossuk újra kedvenc ételeinket húspótlókkal!

A gondolatot, hogy le kell mondanunk az édesanyánk által készített csirkés ételről, vagy a családunk vagy kultúránk számára fontos hagyományos fogásokról, talán túl nehéz elfogadni. Kedvenc ételeink iránti sóvárgásunkat a húspótlók használatával elégíthetjük ki, amelyek íze gyakran nagyon hasonló (vagy új csavart adhat) az eredetihez. A tempeh, a szejtán és a tofu jól helyettesítheti a húst a kevergetve sütött ételekben, az éretlen jackfruit pedig hasonló állagú és megjelenésű, mint a felaprított csirke vagy a tépett sertéshús. Megfelelő fűszerezéssel ezek az ételek nagyon hasonlóvá tehetők az igaziakhoz, és az internet bővelkedik az elkészítésükhöz szükséges receptekben és trükkökben.

Használjunk magas fehérjetartalmú gabonaféléket!

A bab és a diófélék a legismertebb növényi fehérjeforrások, de számos más gabona is jelentős fehérjebevitelt biztosít. Száz gramm főtt quinoa körülbelül 4,5 g fehérjét tartalmaz, a hajdina körülbelül 5 g-ot, a zab pedig közel 10 g-ot. A kedvenc tésztaételeinkben könnyedén megnövelhetjük a fehérje tartalmat, ha teljes kiőrlésű tésztákat használunk, amelyek ráadásul sokkal tovább tartanak jóllakottan.

Kezdjük egy húsmentes hétfővel!

Számos iskola és szervezet indította el saját „húsmentes hétfő” kezdeményezését, arra ösztönözve az embereket, hogy a hét egy napján vegetáriánus módon étkezzenek. Ha még csak most ismerkedünk a vegetáriánus főzés fortélyaival, válasszunk egy olyan napot, amikor napközben több időnk lesz a főzésre. Ez az apró változtatás igen jelentős lehet; ha hetente egy adag marhahússal kevesebbet ennénk, azzal önmagában 560 kilométernyi autóútnak megfelelő károsanyag-kibocsátást előznénk meg.

Forrás (ecowatch)