A Szigetköz talajminőségének és egyedülálló ivóvízbázisának védelme, a környezetkímélő tápanyagellátás és a helyes növénytermesztés elősegítése, valamint öntözéstechnikai fejlesztés is célja a Széchenyi István Egyetem mosonmagyaróvári karának szakemberei által végzett kutatásnak. Az Insula Magna Programban elért eredményeikkel a helyi és a csallóközi gazdák munkáját is támogatják.
Az Insula Magna Komplex Vízgazdálkodási és Fenntartható Fejlesztési Program a győri Széchenyi István Egyetem több mint száz kutatójának bevonásával, széles körű összefogással zajlik. A Szigetköz és a Csallóköz jövőjét megalapozó projektben olyan javaslatokat fogalmaznak meg a szakemberek, amelyeka következő európai uniós ciklusban valósulhatnak meg. Összesen 18 munkacsomagot határoztak meg, s közülük 13 esetében az intézmény irányításával zajlik a tevékenység. Az egyik kiemelt téma a helyes öntözés és a megfelelő tápanyag-utánpótlás.
Kapcsolódó bejegyzések
Mérgezett Föld – Kétezer éve rosszul műveljük a földünk?
A Mérgezett Föld című magyar dokumentumfilm a termőföldünk pusztulását mutatja be – amiért nagy részt a mezőgazdaságunk vonható felelősségre.
Ahogy korábban írtunk róla, a projektet az Európai Unió és a magyar kormány egymilliárd forintot meghaladó összeggel finanszírozza, és a remények szerint egy határokon átnyúló, mintaértékű fejlesztés tud majd megvalósulni a területen, melynek egyébként latin neve az Insula Magna.
A szélsőséges időjárásnak és a klímaváltozásnak köszönhetően fajsúlyos kérdéssé vált a mezőgazdaságban a megfelelő öntözés és a tápanyagutánpótlás. Az előbbi a Kisalföldet is érintő aszályok és az aránytalan csapadékeloszlás, míg az utóbbi az egyre romló talajszerkezet miatt.
–mondta el dr. Szakál Pál, a Széchenyi István Egyetem Víz- és Környezettudományi Tanszékének professzora.
A szakember hozzátette: az elmúlt 40-50 év alatt mintegy 30-40 százalékkal csökkent a talaj humusztartalma, ami a vízmegtartó képességet is kedvezőtlenül befolyásolja, így a növények szárazságtűrő képessége is romlott. Hangsúlyozta, a nagyarányú mezőgazdasági termelés hatására jelentősen csökkent a talaj tápanyagtartalma, amit szükséges hatékonyan pótolni.
Kapcsolódó bejegyzések
Vajon tényleg víznagyhatalom vagyunk?
Sokszor hallani, hogy hazánk víznagyhatalom, de ez vajon tényleg így van? És a klímaválság várható fokozódásával is így marad?
Az öntözés nem csupán pénzkérdés, hanem komoly szakértelem is szükséges hozzá. Helytelen öntözéssel hatalmas károkat is lehet okozni, kimosódhatnak a meglévő tápanyagok, változhat a talaj tömörsége, megnövekedhetnek a talajszennyeződések, felszaporodhatnak különböző kórokozók. Megfelelő tudással viszont a víz és a tápanyag szükséges mennyisége egyszerre is kijuttatható a növények fejlődése, a magasabb hozamok és a jobb minőségű termés elérése érdekében.
–fejtette ki a professzor.
Mint mondja, a mosonmagyaróvári kar a kezdetek óta kiemelten foglalkozik a vízgazdálkodási képzéssel, és napjainkban is nagy hangsúlyt fektet a felkészült, gyakorlati és piacképes tudással felvértezett szakemberek kinevelésére. A mezőgazdasági vízgazdálkodási mesterszak mellett ezért a Széchenyi István Egyetem szeptembertől már alapszakon is elindítja a képzést, amely a hazai hallgatók mellett nemzetközi szinten is vonzó lehet, hiszen a vízgazdálkodás mindenhol problémát jelent.
Az Insula Magna Program keretében a témával foglalkozó szakemberek több szigetközi területen vettek talajmintákat, vizsgálták azok összetételét, ahogy a Duna vízének összetételét is, melynek kiemelt szerepe van az öntözővíz-felhasználás és a talajszerkezet közötti kapcsolatban. A kutatás hosszú távú célja, hogy az említett tényezők pontos ismeretében kialakítsák a területen alkalmazandó vízgazdálkodási ajánlásokat, amelyekkel a szigetközi és csallóközi gazdák munkáját szintén segítenék. Az öntözési technológiák helyes kialakításának meghatározásával a kimosódásokat is csökkentenék az értékes ivóvízbázisok védelme érdekében. (Szent István Egyetem)