2021-ben a csillagászok egy óriási üstököst – egy jégből, porból és kőzetekből álló ősi tömeget – azonosítottak, amely a kozmikus szomszédságunkban száguld. Szerencsére nem is fog a Föld egymilliárd mérföldes körzetébe jönni. A Bernardinelli-Bernsteinnek elnevezett üstökös talán a valaha észlelt legnagyobb darab, valószínűleg mintegy tízszer nagyobb, mint az a 6 mérföld széles objektum, amely a Földbe csapódott, és a dinoszauruszok kipusztulását okozta.
Most egy új kutatás pontosabban felmérte az üstökös méretét, amely még nagyobbnak bizonyult, mint azt néhány csillagász feltételezte. Az Astronomy & Astrophysics tudományos folyóiratban megjelenő új tanulmányban a tudósok becslése szerint a szélessége mintegy 140 kilométer. Ha a Mount Everest mellé állítanánk, körülbelül 15-ször magasabb lenne.
Majdnem biztos, hogy vannak más, rendkívül hatalmas rokonai is. Elvégre a Bernardinelli-Bernstein üstököst is még csak most fedezték fel. Véletlenül vették észre a kozmosz mélyén lévő galaxisok felmérése során 2014-ben. Ezután évekbe és intenzív számítástechnikai segítségbe telt, amíg a tudósok át tudták rostálni a rengeteg megfigyelést, és végül azonosítani tudták ezt a távoli behemótot.
A tudósok szerint az üstökös még soha nem járt a Nap közelében, vagyis a Nap hője nem párologtatta el a felszínét, és nem alakította ki az ikonikus por- és gázcsóvát, ami az üstökösök jellemzője . Ehelyett évezredek óta a Naprendszerünk perifériáján tartózkodik, ami így egy tudományos szempontból értékes lelet a kozmikus hazánk kezdeteiről. Bepillantást enged abba, hogy mi történt itt, mintegy 4 milliárd évvel ezelőtt, amikor a Föld kezdett kialakulni.
Ahogy az üstökös a következő évtizedben megközelíti a Napot, a csillagászok megfigyelhetik majd a porréteget és a különböző gázokat ezen az óriási, ősi, konzervált jég- és kőzetdarabon.
Forrás (mashable.com)