Az európai energiapiac átalakulóban van: a legtöbb ország meg akarja szüntetni az orosz energiahordozóktól való függőségét. Az viszont egyelőre nem teljesen egyértelmű, hogy ehhez milyen utat választanak majd.
Ahogy az nrgreport.com cikke írja, az Európai Unió javaslatcsomagja szerint a megoldást a megújulókra való átállás felgyorsítása jelenthetné, kiegészülve az energiatárolási rendszerek nagyobb volumenű fejlesztésével valamint a hidrogén térnyerésével.
Ehhez képest azonban többen azt vizionálják, hogy a háború a szén reneszánszát hozhatja el, miközben az országok próbálnak függetlenedni az orosz fosszilisektől. Ennek pedig a fő oka az, hogy az energiaellátással kapcsolatban a legfontosabb kérdés mindig a biztonság, ezt pedig a leggyorsabban a szénnel lehet megteremteni, ha esetleg valamilyen okból megszűnik a gázellátás.
A szén ára megugrott az elmúlt hetekben, ami tükrözi a prioritások átrendeződését azon kormányok között, amelyek igyekeznek kivonni a fosszilis tüzelőanyagokat a klímaváltozás mérséklése érdekében.
–idézi a cikk a The Wall Street Journalt
Európa több országában máris komoly lépéseket tettek a szén szerepének erősítésére. Németország például jelezte, hogy meghosszabbíthatja a 2030-ig bezárandó szénerőművei élettartamát, míg Olaszország miniszterelnöke a széntüzelésű erőművek újraindítását javasolta.
Azzal együtt, hogy az egyik legszennyezőbb fosszilisnek számít, nagy előnye a szénnek, hogy a gázüzemű erőműveket gyorsan és olcsón lehet átállítani a használatára. Persze közben azt sem szabad elfelejteni, hogy a szén egy részét – bár jóval kisebb mennyiséget, mint a gáz esetében – szintén Oroszországból vásárolják a kontinens országai.