Az Északi-sark műanyag-szennyezettsége a világ sűrűn lakott részeihez hasonló, és ennek a klímaváltozásra is hatása lehet. A Nature Reviews Earth & Environment című szaklapban megjelent friss kutatást az MTI szemlézte.

A bremerhaveni Alfred Wegener Kutatóintézet (AWI) kutatói norvég, kanadai és holland kollégáikkal együtt kutatták a térséget. Adataik szerint évente mintegy 19-23 millió tonna műanyag hulladék kerül a világ vizeibe, ami percenként két teherautó rakományának felel meg, ennek pedig egyre jelentősebb hányada jelenik meg az északi vizekben is.

Kapcsolódó bejegyzések

A sarkvidékig érnek az orosz-ukrán háború hullámai

Az ukrajnai háború klímaügy szempontjából egyik legnegatívabb hatása a hadi kiadások emelkedése mellett az, hogy világszerte megnyirbálta az orosz részvétellel zajló kutatási együttműködéseket, így az északi-sarki, kiemelten fontos tudományos munkát is.

A műanyag ráadásul különösen stabil, felhalmozódik az óceánokban, és idővel egyre kisebb szemcsékre esik szét, a mikroműanyagokról pedig épp mostanában derült ki, hogy az emberi vérben is képesek felhalmozódni. A tudósok szerint ráadásul a szemétáradat tovább erősödik: várhatóan 2045-ig a világ műanyagtermelése várhatóan megduplázódik.

Mikroműanyagok magas koncentrációja található a tengervízben, a tengerfenéken, a lakatlan partszakaszokon, a folyókban, sőt még a jégben és a hóban is.

– írták az AWI tudósai

Ahogy írják, az Északi-sarkvidék európai részén a műanyagszemét nagy része a halászatból származik: ahogy arról már mi is írtunk, a hálók és kötelek nagy mennyiségben kerülnek a vízbe, nem függetlenül attól, hogy azokat szándékosan a tengerbe dobják. Emellett a távolabbi térségekből is érkezik szemét sarkvidéki vizekbe: az Atlanti-óceán, valamint a Bering-szoroson keresztül a Csendes-óceán északi részének áramlatai is hozzájárulnak a műanyagszemét felhalmozódásához.

Melanie Bergmann, az AWI biológusa szerint a műanyagszennyezésnek az Északi-sarkvidék tengeri élőlényeire gyakorolt hatását keveset vizsgálták, de sok minden szól amellett, hogy a következmények hasonlóan súlyosak, mint a jobban kutatott vidékeken. Valószínűsíthető, hogy a szennyezés a térség élőlényeinek növekedését és szaporodását is akadályozza, például azzal, hogy szöveteikben gyulladásos reakciót vált ki.

A műanyag ráadásul megváltoztatja a jég albedóját, így a klímaváltozásra is hatással van. A sötét szemcsék miatt a felületek több napfényt nyelnek el, ez pedig felgyorsítja az olvadást. Ezenkívül a levegőben lévő műanyagszemcsék kondenzációs magokat képeznek, melyekből felhő és csapadék lehet, ennek az időjárásra, hosszú távon a klímára is hatása lehet. Részben bizonyára ennek is köszönhető, hogy az Északi-sarkkör a klímaváltozás következtében háromszor gyorsabban melegszik, mint a Föld többi része.