A chilei Atacama-sivatag fehér síkságainak színpompás lakói a chilei flamingók (Phoenicopterus chilensis), melyek az szórványosan előforduló sós medencékben és oázisokban találnak táplálékot és nedvességet. A sivatag azonban nem csak e madaraknak ad otthont. Ásványkincsekben, például a modern akkumulátorok alapvető összetevőjének számító lítiumban is bővelkedik. Ez utóbbi pedig a jelek szerint könnyedén a flamingók vesztét is okozhatja.
Egy új tanulmány szerint a flamingók csökkenő állománya és a lítiumbányászat felfutása között erős korreláció van. A lítium bányászatához vízre van szükség, a világ egyik legszárazabb régiójának számító Atacama-sivatagban pedig elsősorban azokból a sós vízzel telt tavakból tudják ezt begyűjteni a bányászok, melyek a flamingók számára is kiemelt fontosságúak.
Nathan Senner, a tanulmány társszerzője szerint a flamingók sokkal kevésbé szaporodnak, ha tartósan kevesebb a víz, ez pedig idővel kihat majd az állomány létszámára is, ahogy azt már most is láthatjuk.
Nem mintha egyszerre halnának meg mind, de ha hirtelen nem szaporodnak, akkor még azok az élőlények is, melyek olyan hosszú ideig élnek mint a flamingók, elkezdenek elfogyni. És ez az a pont, ahol a számok tényleg elég gyorsan elkezdenek majd zuhanni.
– teszi hozzá
A kutatók hipotéziseit az is alátámasztja, hogy azokon a sós síkságokon, ahol a nem folyik bányászat, a flamingópopulációk az elmúlt évtizedben stabilak maradtak a csapadékhoz és az éghajlati változásokhoz kapcsolódó természetes vízingadozások ellenére is. Az Atacama-sivatagban azonban máris 10-12%-os csökkenést figyeltek meg.
A flamingóknak egyébként igen fontos szerepe van az érintett területek ökológiai egyensúlyának fenntartásában. Táplálkozásukkal szinten tartják a planktonok, a rákfélék és mikroorganizmusok arányát, segítve ezzel a vízben lévő káros baktériumvirágzások elkerülését. Másrészről a terület turizmusának is egyik fő vonzerejét jelentik a rózsaszín madarak, így esetleges eltűnésük valószínűleg a helyi gazdaságot is megviselné. (Reuters)