A tudĂłsok egy több Ă©vtizedes ötletet vettek Ăşjra elĹ‘, amely talán segĂthet a klĂmaváltozás elleni kĂĽzdelemben: a bolygĂł Ăłceánjait több fitoplanktonnal kell feltölteni, hiszen ez az organizmus már most is a lĂ©gkörben lĂ©vĹ‘ oxigĂ©n 50 százalĂ©kának előállĂtásáért felelĹ‘s.
Az ötlet meglepĹ‘en egyszerű. Mivel a vassal a fitoplankton jĂłl ismert mĂłdon virágzásra kĂ©sztethetĹ‘, a tudĂłsok azt javasolják, hogy a fĂ©m jelenlĂ©tĂ©t nĂ©mileg növelhetnĂ©nk azáltal, hogy vasdarabokat juttatunk az Ăłceánok vashiányos rĂ©szeibe. MinĂ©l több a fitoplankton, annál több szĂ©n-dioxidot szĂvnak fel az Ăłceánok, ami egy olyan csábĂtĂłan egyszerű Ă©s olcsĂł ötlet, amely potenciálisan mindent megváltoztathat.
A mĂłdszer több Ă©vtizedes mĂşltra tekint vissza, amikor a tudĂłsok mĂ©g csak kezdtĂ©k megĂ©rteni az Ă©ghajlatváltozás fogalmát. Most nĂ©hány kutatĂł megprĂłbálja Ăşjjáéleszteni az ötletet. Egy 2021-es jelentĂ©sben egy tudĂłscsoport több lehetĹ‘sĂ©get is felmĂ©rt arra, hogyan lehetne a bolygĂł Ăłceánjait felhasználni az Ă©ghajlatváltozás elleni kĂĽzdelemben – többek között a fitoplankton szintjĂ©nek növelĂ©sĂ©t.
A vas technika elĹ‘nye az is, hogy meglehetĹ‘sen olcsĂł. A vasĂ©rcet szĂł szerint hajĂłkrĂłl lehetne a vĂzbe dobni, ami a fitoplanktonok űrbĹ‘l is láthatĂł virágzást eredmĂ©nyeznĂ© a szakĂ©rtĹ‘k szerint. A legjobb az egĂ©szben, hogy a változás szinte azonnal Ă©rzĂ©kelhetĹ‘ lenne, a fitoplankton már az elsĹ‘ 24 Ăłrában virágzásnak indulna.
Egy ilyen rendszer megvalĂłsĂtásának pontos logisztikai költsĂ©gei Ă©s erĹ‘feszĂtĂ©sei továbbra is tisztázatlanok, Ă©s az sem világos, hogy az összehangolt erĹ‘feszĂtĂ©sek mennyire lennĂ©nek kĂ©pesek javĂtani az ĂĽvegházhatást. De mivel az Ă©ghajlatváltozás Ă©vrĹ‘l Ă©vre egyre nagyobb mĂ©reteket ölt, valĂłszĂnűleg Ă©rdemes tovább vizsgálĂłdni.
Forrás (futurism.com)