Abban nincs hiány, hogy mi megy rosszul. Az iparosodás előtti szinthez képest 1,2 Celsius-fokos globális felmelegedés okozta károk mértéke nagyobbnak bizonyul, mint amit az éghajlatkutatók nem is olyan régen előre jeleztek.
A pakisztáni történelmi áradások, valamint az északi félteke egész nyári hőséghullámai és aszályai katasztrofális áldozatokat követeltek, és úgy tűnik, hogy a jelek szerint a helyzet fokozódik. Egy szakmailag lektorált tanulmány szerint több katasztrofális éghajlati fordulópont, köztük a grönlandi jégsapka és az Atlanti-óceánban a Golf-áramlat áramlásának összeomlása most már elkerülhetetlenné válhat.
De arra is van bizonyíték, hogy az éghajlati válság leküzdésére irányuló intézkedések lassan felgyorsulnak. Elismerve, hogy a globális felmelegedés minden egyes elkerülhető töredék fokának jelentősége van, íme néhány dolog, amivel kapcsolatban pozitívan állhatunk a helyzethez.
Csökkenő kibocsátás Kínában
Míg Ausztrália kibocsátása a legfrissebb adatok szerint nőtt, addig Kína – a világ legnagyobb éves szén-dioxid-kibocsátója – 8%-os csökkenést regisztrált a júniusi negyedévben, és 3%-os csökkenést az előző évhez képest.
Amint arról Lauri Myllyvirta elemző a Carbon Briefben beszámolt, a csökkenés a 2021-es év azonos időszakához képest 230 millió tonnát tett ki, ami Ausztrália éves kibocsátásának közel felének felel meg, és legalább egy évtizede a legnagyobb mértékű csökkenés a kínai szén-dioxid-kibocsátásban. Ennek hátterében rövid és hosszú távú trendek egyaránt állnak: az ingatlanpiaci visszaesés, a Coviddal kapcsolatos korlátozások, a villamosenergia-felhasználás gyenge növekedése és a megújuló energiaforrások folyamatos bővülése.
A megújuló energiaforrások – különösen a napenergia – egyre nagyobb teret hódítanak
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése szerint a tiszta energiaiparban (amelybe az ügynökség meghatározása szerint a megújuló energia, az elektromos járművek, az energiahatékonysági intézkedések és az atomenergia is beletartozik) jelenleg több ember dolgozik, mint a fosszilis tüzelőanyag-iparban.
Európában, ahol Oroszország ukrajnai inváziója felborította az energiaellátást, jelentős elmozdulás történt a megújuló energiaforrások felé, még akkor is, ha az országok rövid távon támogatják a fosszilis tüzelőanyagokat, hogy a világítás és a fűtés működjön.
A gazdagok végre kezdenek megmozdulni
Az ENSZ klímatárgyalásain nem született megállapodás arról, hogy a gazdagabb országok hozzájárulnak ahhoz, hogy a fejlődő országoknak segítsenek a globális kibocsátások által okozott elkerülhetetlen veszteségek és károk kezelésében, de végre lépéseket tesznek a tiszta energiára való átállás érdekében sok ilyen országban.
Júniusban a G7-ek megerősítettek egy nagyobb célt: öt év alatt akár 600 milliárd USD köz- és magánfinanszírozást kívánnak biztosítani a tiszta energiainfrastruktúra számára olyan országokban, mint Indonézia, India, Szenegál és Vietnam. Más lépésekkel együtt – mint például a G20-országok ígérete, hogy leállítják az új szénerőművek finanszírozását a tengerentúlon – ez újrarajzolhatja a lehetőségeket. A folyamat sikeréhez elengedhetetlen, hogy a helyi közösségeket ne használják ki, illetve ne hagyják magukra.
Forrás (theguardian)
