A szerdán közzétett felhívás arra szólítja fel a kormányokat, hogy a WHO égisze alatt 2003-ban megtárgyalt dohányzás elleni keretegyezményhez hasonlóan állapodjanak meg egy jogilag kötelező erejű tervben a fosszilis tüzelőanyagok feltárásának és kitermelésének fokozatos beszüntetéséről. A felhívást a WHO mellett csaknem 200 másik egészségügyi szervezet írta alá.
A fosszilis tüzelőanyagoktól való modern függőség nem csupán környezeti vandalizmus. Egészségügyi szempontból ez az önszabotázs aktusa
– mondta a WHO elnöke, Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus.
Kapcsolódó bejegyzések
Már az alacsony szintű légszennyezés is károsítja az egészséget
Egy új tanulmány szerint már az egészen kis mennyiségű légszennyezés – amely egyes országokban még a levegőminőségi minimumkövetelmények alatt van – is növelheti a halálozás kockázatát.
Diarmid Campbell-Lendrum, a WHO éghajlatváltozással foglalkozó részlegének vezetője szerint a levél vízválasztó pillanat:
Ez az első alkalom, hogy az egészségügyi ágazat összefogott, hogy egy ilyen nyilatkozatot adjon ki kifejezetten a fosszilis tüzelőanyagokról. A légszennyezésből eredő halálozás és betegségek jelenlegi terhe a dohányzáséhoz hasonlítható, míg a fosszilis tüzelőanyagoknak a Föld éghajlatára tett hosszú távú hatásai olyan egzisztenciális fenyegetést jelentenek az emberiségre – akárcsak az atomfegyverek.
A fosszilis tüzelőanyagok feltárásának és kitermelésének megszüntetését célzó kampány széleskörű támogatást kapott a Dalai Lámától és 100 másik Nobel-díjastól, a Vatikántól, számos várostól és szigetállamtól, több mint 1000 egészségügyi szakembertől és közel 3000 tudóstól és akadémikustól. A kezdeményezés célja, hogy megismételje az 1968-ban aláírt, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés sikereit, amely bizonyos mértékig korlátozta az atomfegyverek és az atomtechnológia terjedését. (Ezt a szerződést több ország írta alá, mint bármely más fegyverkorlátozó egyezményt, bár az olyan atomhatalmak, mint India, Izrael, Észak-Korea és Pakisztán nem írták alá.)
Ira Helfand, Nobel-békedíjas orvos, az Orvosok a Nukleáris Háború Megelőzéséért nemzetközi szervezet társelnöke elmondta:
Korunk két legfontosabb problémája – az éghajlati válság és a nukleáris háború veszélye – mélyen összefonódik. Az éghajlati válság egyre nagyobb nemzetközi konfliktusokhoz és a nukleáris háború növekvő kockázatához vezet, a nukleáris háború pedig katasztrofális, hirtelen klímaváltozást okoz. A világnak össze kell fognia, hogy megelőzzük mindkét egzisztenciális fenyegetést.
Az új kezdeményezést támogató e-mailben küldött kommentárjában Noam Chomsky professzor így fogalmazott:
Az emberiség a szakadék felé halad. Amikor elérjük, az elképzelhetetlen katasztrófa elkerülhetetlen. Szűk a lehetőség, hogy megmentsük magunkat, és azt a számtalan más fajt, amelyet vakmerő önhittséggel pusztítunk. Még van időnk megszabadulni a fosszilis tüzelőanyagoktól, de nem sok. Megragadjuk a lehetőséget, vagy az emberi kísérlet dicstelen véget ér.
Kapcsolódó bejegyzések
2050-re teljesen háttérbe szorulhatnak a fosszilis energiahordozók
Már a mai technológiákkal is 100-szor annyi energiát tudnánk előállítani a megújulókkal, mint amennyire szükségünk van.
Amellett, hogy a fosszilis tüzelőanyagok egzisztenciális fenyegetést jelentenek a jövő generációira, a jelenben is veszélyt jelentenek. Egy tanulmány szerint 2018-ban több mint 8 millió ember életét követelték idő előtt, ami az adott év összes halálesetének 18%-a volt. Ruth Etzel, a Nemzetközi Gyermekgyógyász Szövetség környezet-egészségügyi csoportjának társelnöke elmondta:
Etikai kötelességünk a gondoskodás, és nem hallgathatunk a fosszilis tüzelőanyagok által jelentett globális egészségügyi kockázatokról. Üzenetünk a világ kormányfői számára a következő: A ma élők és a jövő nemzedékek egészsége attól függ, hogy gyorsan, igazságosan és teljes mértékben leállítjuk-e a fosszilis tüzelőanyagok használatát.
(forrás: The Guardian)