MaldĂv-szigetek. HĂresek kĂ©k tengerĂĽkrĹ‘l, Ă©lĂ©nk fehĂ©r homokjukrĂłl Ă©s tiszta atolljaikrĂłl. De Ăłceánjainak tisztaságával ellentĂ©tben ez a varázslatos ország egy sötĂ©t titkot rejt, amit nem láthatsz az Instagramon.
Az a csillogĂł fehĂ©r homokos strand Ă©s a tiszta Ăłceán egyszerre áldás Ă©s átok. NĂ©lkĂĽlĂĽk a MaldĂv-szigetek nem lenne az a turisztikai cĂ©lpont, ami. De velĂĽk egyĂĽtt hivatalosan is a világ leglaposabb országa. A legmagasabb pont 2,4 mĂ©terrel van a tengerszint felett, az átlagos tengerszint feletti magasság pedig mindössze 1,5 mĂ©ter (összehasonlĂtáskĂ©ppen: az EgyesĂĽlt Királyság átlaga 162 mĂ©ter).
Ennek eredmĂ©nye, hogy 2050-re a jelenlegi globális felmelegedĂ©s mellett szigeteinek 80 százalĂ©ka lakhatatlanná válhat. Annak ellenĂ©re, hogy a sziget a globális kibocsátásoknak csak mintegy 0,003 százalĂ©káért felelĹ‘s, az Ă©ghajlati válság hátrányosan fogja Ă©rinteni. Jelenleg szigeteinek több mint 90 százalĂ©ka sĂşlyosan erodálĂłdott, Ă©s az ország 97 százalĂ©kán már nincs friss talajvĂz (a földfelszĂn alatt találhatĂł vĂz).
A kedvezĹ‘tlen helyzet mĂ©g rosszabb, hiszen a MaldĂv-szigetek hĂres, gyűrű alakĂş szigetei (az Ăşgynevezett „atollok”) korallokbĂłl állnak. A korallok fizikai szĂ©psĂ©gĂĽkön kĂvĂĽl nemcsak a szelfizni vágyĂłkat csábĂtják ide (a korallzátonyok világszerte több mint 35 milliárd dollárt Ă©rnek a turizmusnak), hanem ökoszisztĂ©mát Ă©s termĂ©szetes tengeri vĂ©delmet is biztosĂtanak a szigeteknek.
A korallok meglehetĹ‘sen figyelemre mĂ©ltĂł Ă©lĹ‘lĂ©nyek. Koloniális termĂ©szetĂĽknek köszönhetĹ‘en – a legtöbb korall egyedi, de egymástĂłl kölcsönösen fĂĽggĹ‘ állatcsoport – valĂłban klĂłnozhatĂłk. Egyszerűbben fogalmazva, a nagy korallokbĂłl kis koralldarabkákat lehet kivenni, hogy azokat ĂşjranövesszĂ©k Ă©s ĂşjratelepĂtsĂ©k.
Az ország egyik vezetĹ‘ öko-ĂĽdĂĽlĹ‘helye, Gili Lankanfushi volt az elsĹ‘ a MaldĂv-szigeteken, amely kifejlesztett egy speciális korallzátony-helyreállĂtási technikát. A projekt 2014-es indulása Ăłta virágzik.
A mĂłdszer egyszerű, de hatĂ©kony. A koralldarabokat a zátonyon találhatĂł sĂ©rĂĽlĂ©keny Ă©s laza korallokbĂłl veszik ki, Ă©s Ăłvatosan kötĂ©lre helyezik Ĺ‘ket. A köteleket ezután az ĂĽdĂĽlĹ‘hely lagĂşnájának felszĂne alatt öt mĂ©ter mĂ©lyen lĂ©vĹ‘ keretekhez rögzĂtik. Ezeket az aprĂł koralldarabkákat a ragadozĂłk Ă©s a hullámok hatásátĂłl vĂ©dve körĂĽlbelĂĽl három Ă©vig figyelemmel kĂsĂ©rik, mielĹ‘tt átĂĽltetik Ĺ‘ket a leromlott zátonyterĂĽletekre.
Mivel minden kötĂ©lben 20-50 kis Ă©lĹ‘ koralltöredĂ©k találhatĂł, a környezĹ‘ terĂĽlet koralljai idĹ‘vel erĹ‘sebbĂ© Ă©s nagyobbá válnak. A kötĂ©len töltött idĹ‘ alatt a töredĂ©kek a zátonyhalak Ă©s rákfĂ©lĂ©k Ăłriási választĂ©kának adnak otthont, Ă©s amikor vĂ©gĂĽl átĂĽltetik Ĺ‘ket, javĂtják magának a zátonynak az egĂ©szsĂ©gi állapotát.
Forrás (plantbasednews)