Érdekes és fontos kísérletet folytatnak egy új-zélandi farmon, azzal a céllal, hogy csökkentsék az állatok kérődzése során felszabaduló, erősen üvegházhatású, metángáz mennyiségét. Ehhez egy „Kowbucha” fantázianevű probiotikumot adnak a marháknak, amely korábbi vizsgálatok szerint csökkenti az állatok böfögését.
Az új-zélandi tejipari óriás, a Fronterra már második éve végez kísérleteket arra vonatkozóan, hogy miként lehetne csökkenteni a szarvasmarháktól eredő kibocsátást.
A korábbi kísérletek azt mutatták, hogy a borjak akár 20%-kal kevesebb metánt bocsátanak ki, ha probiotikus kiegészítést kapnak étrendjükhöz.
– mondta Shalome Bassett, a Fonterra Kutató és Fejlesztő Központ vezető tudósa
Mindenképp ezen probiotikumok mellett szól az is, hogy természetes eredetűek, így nem ártanak sem a teheneknek, sem a tejfogyasztóknak. A kísérletek során persze az is szempont, hogy minél költséghatékonyabb, a gazdák számára megfizethető megoldást találjanak – igazi ezen a ponton hamarosan újabb tényező lép be a képbe.
A hagyományosan jelentős állattartónak számító Új-Zéland vállalta, hogy 2030-ig 10%-kal, az évszázad közepéig pedig akár 47%-kal csökkenti az állati eredetű metánkibocsátását a 2017-es szinthez képest.
Ahogy korábban írtuk, a helyi környezetvédelmi minisztérium javaslata szerint 2025-től a mezőgazdasági termelőknek fizetniük kell majd kibocsátásaik után. Azok viszont, akik kibocsátáscsökkentő takarmány-adalékanyagokat használnak, kedvezményeket kaphatnak.
Bassett szerint a folyamatban lévő kísérletek ígéretes eredményeket mutatnak. A Fonterra reményei szerint akár már 2024-re a boltokba kerülhet a Kowbucha – még azelőtt, hogy a „büfiadó” miatt a gazdáknak el kellene kezdeniük fizetni.
A Reuters cikke arról is ír, hogy már jelenleg is kaphatóak olyan takarmány-adalékanyagok, melyek hatékonyan képesek csökkenteni az állatok metánkibocsátását. A Royal DSM vállalat Bovaer nevű terméke például 30%-os kibocsátás-csökkenést képes elérni a tejelő teheneknél, és még ennél is többet a húsmarhák esetében. A Fronterra termékének nagy innovációja viszont az lesz, hogy a tervek szerint csak a borjak nevelése során kell használni, mivel hatása tartós lesz.
A szigetországban a kormány is komoly szerepet vállal a kutatásokban. Ez persze nem is csoda, hiszen az ország áruexportjának több mint 75%-át adják a mezőgazdasági termékek. Ebben a tekintetben létfontosságú a kibocsátás-csökkentési kutatások ösztönzése, hiszen a másik opció az állatállomány jelentős mértékű csökkentése lenne.
A probléma egyébként rávilágít arra is, hogy milyen jelentős mértékű kibocsátás kapcsolódik az étrendünkhöz. Nem véletlenül hangoztatja számos kutató, hogy az egyik legjobb és legfontosabb dolog amit a klímaváltozás ellen tehetünk, ha növényi központú étrendre térünk át és minimalizáljuk vagy adott esetben el is engedjük az állati termékek fogyasztását.