Büfiadót vetnének ki az új-zélandi kérődzőkre

Büfiadót vetnének ki az új-zélandi kérődzőkre
Büfiadót vetnének ki az új-zélandi kérődzőkre

Az új-zélandi kormány nyilvánosságra hozta azt az új tervezetet, ami alapján adót vetnének ki a mezőgazdasági kibocsátásokra. A szigetország legnagyobb kibocsátójának az állattenyésztés számít. A helyi környezetvédelmi minisztérium szerint a javaslat révén Új-Zéland lenne az első olyan ország, ahol a gazdák fizetnének az állattartásból származó kibocsátásokért.

Az Ausztráliától keletre fekvő 5 millió lakosú országban mintegy 10 millió szarvasmarha és 26 millió juh él. Tőlük nem függetlenül a teljes üvegházhatású gázkibocsátás közel fele a mezőgazdaságból származik, és főként a szén-dioxidnál sokkalta erősebb üvegházhatású metánból. Ennek ellenére az ágazat eddig mentesült az ország kibocsátáskereskedelmi rendszere alól, ami bírálatokat váltott ki a kormány globális felmelegedés megállítása iránti elkötelezettségével kapcsolatban.

A mostani tervezet ezt a problémát orvosolná, előkészítésében pedig a kormány és a mezőgazdasági termelők képviselői együtt vettek részt. Az elképzelések szerint a gazdáknak 2025-től kell majd fizetniük a kibocsátásukért. Az árazásnál külön lesznek kezelve a hosszú- (pl. szén-dioxid) és a rövid (pl. metán) légköri idejű gázok, így tehát más összeget fizethet egy állattartó, akinél zömmel metán képződik és mást egy gyümölcstermesztő, akinél pedig a szén-dioxid dominál.

Kétségtelen, hogy csökkentenünk kell a légkörbe juttatott metán mennyiségét, és a mezőgazdaságra vonatkozó hatékony kibocsátási árrendszer kulcsfontosságú szerepet fog játszani abban, hogy ezt elérjük.

– mondta James Shaw éghajlatváltozási miniszter

A javaslat azonban nem csak sújtja, de motiválja is a gazdákat. Kedvezményeket kaphatnak például azok, akik takarmány-adalékanyagok révén csökkentik a kibocsátást, vagy épp a gazdaság területén folytatott erdőgazdálkodással ellentételezik a kibocsátásaikat. (Reuters)

search icon