Ebben az évben olyan szárazság volt Európa-szerte, hogy kilőttek a terményárak, csakúgy, mint az energiaszektor bevételei, melyek a folyamatosan járatott légkondiktól híztak. Hogy ez számokban mit jelent, ahhoz elég, ha annyit írunk, hogy a napraforgó ára megötszöröződött.
Pedig messze elmaradunk a történelem ismert legdurvább aszályaitól, amelyek következtében nemcsak a méz ára szaladt fel, hanem akár több millióan éhen is haltak. 1876 és 1879 között Kína északi részén akkora aszály pusztított, amilyenről ember addig nem hallhatott.
3 teljes évig nem esett egy csepp eső sem, ezért olyan éhínség tombolt a vidéken, hogy a legjobb becslések szerint is közel 9 millióan haltak meg.
Ha átrepülünk az Öreg kontinensre, akkor az időben egészen 1540-ig kell visszautaznunk, hogy a legpusztítóbb szárazságra leljünk. Ebben az évben ugyanis 11 hónapig egy csepp eső, annyi nem esett, ráadásul a hőmérséklet átlagosan 5–7 °C-kal volt magasabb, mint manapság. Hogy ez mit is jelentett, azt semmi nem szemlélteti jobban annál, minthogy augusztus 12-én már megkezdték a szüretet a német ajkú vidékeken.
Szerencsére az áldozatok száma – a maga 500 ezer lelkével – messze elmaradt Kína tragédiájától, de így is az évezred legkomolyabb európai klímakatasztrófája volt.
De mi a helyzet Amerikával? Maradjunk az Egyesült Államoknál, ahol a rendelkezésre álló ismereteink szerint a legpusztítóbb katasztrófa a ’30-as évek „Dust Bowl” nevű porviharsorozata volt, amelynek feltehető oka az évekig tartó aszály és a helytelen földművelés volt. Utóbbi volt a legkártékonyabb, mivel a prérin mélyen felszántották a talajt, így az azt megkötő fűfélék gyökerei nem állták útját a szél és a por közös tombolásának. Ezek a hatalmas viharok még New Yorkot is beterítették nem egyszer, s családok tízezrei hagyták el otthonukat miattuk.
Az emberi tevékenység ugyan nem minden esetben okozója a természeti katasztrófáknak, de ahogy az amerikai esetből látjuk, katalizálni mindenképp tudja őket. Az idei aszályban is rendkívül sok szerep jutott nekünk, a kérdés mostantól az, hogy ha a természet úgy dönt, hogy egy barátságtalanabb időszakkal nehezíti meg az életünket, mi erre ráteszünk egy lapáttal, vagy inkább megpróbáljuk enyhíteni. Például egy környezetbarát öntözési stratégiával…
Kapcsolódó bejegyzések
Hőhullámok és aszály a századfordulón
A történelem során voltak a maihoz hasonló aszályok? Milyen megoldásokat vettek számításba akkor, és milyen megoldások jelenthetnének kiutat ma?
