Mi magyarok 2021-ben 25,2 kg elkerülhető élelmiszer-hulladékot termeltünk, ami javuló tendencia és ezzel az EU-s átlag alatt vagyunk.
2020-ra vonatkozó, legfrissebb adatok szerint, az EU-ban évente 57 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, mely egy EU-s állampolgárra vetítve 127 kg-ot jelent. Az Eurostat legutóbbi, 2012-es adatokon alapuló jelentésével összevetve minden szempontból csökkenés tapasztalható, akkor ugyanis 173 kg-ra becsülték az egy főre eső élelmiszer-hulladékok mennyiségét.
A háztartások esetében szintén a csökkenés irányába mozdultak el a számok, a korábbi 92 kg/fő/év mennyiség most 70 kg-ra tehető. Abban azonban nincs változás, hogy továbbra is a háztartások termelik a legtöbb élelmiszerhulladékot, a teljes mennyiség 55%-át.
Keményebb szabályzás élelmiszer pazarlás ügyében
Azért is fontosak ezek az adatok, mert idei évtől az egyes uniós országoknak már kötelező lesz adatokkal szolgálni az országban keletkező élelmiszerhulladékról. Ugyanis a globális célkitűzés az, hogy 2030-ra felére csökkenjen az ételpazarlás.
Magyarország jobban áll az EU átlagnál
A magyar háztartásokra jellemző 66 kg éves fejenkénti élelmiszerhulladék mennyiséggel hazánk az átlaghoz képest a kevésbé pazarló országok közé tartozik. De meg kell különböztetni az élelmiszerhulladékot és az élelmiszer pazarlás.
Élelmiszerhulladéknak számít minden olyan élelmiszer vagy élelmiszer-alapanyag, amit valamilyen okból nem emberek fogyasztanak el.
Ezek között vannak ún. nem elkerülhető (pl. csont, kávézacc, tojáshéj) és elkerülhető (pl. lejárt, helytelenül tárolás miatt megromlott) hulladékok. Élelmiszerpazarlásnak ezen utóbbi kategóriába tartozó termékek számítanak, amelyek kizárólag emberi figyelmetlenségből mennek veszendőbe.
Az elkerülhető kategória 2016-ban fejenként 33,1 kg volt, mely 2021-re 24%-al, 25,2 kg-ra mérsékeltünk.
forrás: magyarmezogazdasag.hu