Statisztikai becslés alapján körülbelül 800 millió – 1 milliárd kutya él a Földön. A kutyatartás talán soha nem volt annyira népszerű, mint az utóbbi évtizedekben, amikor az ebeknek szánt szolgáltatások és az ehhez kapcsolódó tápok és különböző kiegészítők eladása évről évre új rekordot dönt. Mindezek ellenére azonban nagyon kevés szó esik a kutyatartás káros környezeti hatásairól, pedig ezekre muszáj lenne megoldást találnunk.
Kutyatartóként fel sem merül bennünk, hogy milyen negatív hatásokkal jár szeretett kutyánk tartása. Felelős gazdiként és környezetünket óvni vágyóként azonban fontos ismerni a kutyatartás környezeti hatásait, és ezek megoldási lehetőségeit. Ebben a cikkben igyekszünk összefoglalni mindent, amit a témáról tudni érdemes.
Mennyire környezetszennyező a kutyatartás?
A téma nagyon kevés kutatást tud felmutatni, azonban 10 évvel ezelőtt még könyv is készült a témában „Time to eat the dog?” címmel. A szerző, Robert Vale azt fejezi ki számokban, hogy a kutyatartás milyen szén-dioxid-lábnyomot eredményez, mégpedig egy SUV fogyasztásához viszonyítva.
Az eredeti számok alapján a konklúzió az, hogy egy közepes termetű kutyának egy Land Cruiser 10 ezer kilométeres éves használatával megegyező hatása van környezetünkre. A könyvet és annak számítási módját azóta már többen támadták és cáfolták, hiszen alapvető logikai hibákon alapszik. Ennek ellenére el kell fogadnunk a tényt, hogy bizony a kutyatartásnak is komoly környezeti hatásai vannak.
Kutyapiszok, az örök probléma
Elsődlegesen a kutya ürülékének felszedéséhez használt zacskókról érdemes szót ejteni. Ez az egyik legnehezebb dolog a kutyatartásban, hiszen használata a környezetünket szennyezi, annak hiánya pedig társadalmilag nem elfogadott.
De mennyire környezetszennyező valójában, és milyen alternatívák vannak a kutyatartók számára? Sajnos kutyánk ürüléke jelentősen hozzájárul a szén-dioxid és a metán levegőbe kerüléséhez, a felszedése pedig elképesztő mértékben növeli a műanyag hulladék mennyiségét. Ezt a tényt nem tudjuk szépíteni, valamint valójában kikerülni sem tudjuk káros hatásait.
Az interneten ajánlott megoldások – mint például a vécén való lehúzása vagy komposztálása – mind kerülendők. Ennek oka igen egyszerűen a szennyezéssel járó kockázat.
Érdemes átgondolni azt is, hogy vajon miért olyan ártalmas kutyánk ürülékét ott hagyni ahelyett, hogy felszednénk. Sajnos tévednek, akik azt gondolják, hogy természetes eredetük lévén nem ártalmasak környezetünkre. A valóság nem ennyire pozitív: a járdán, a kertünkben, sőt akár még a természetben hagyott ürülék is nagy mennyiségű metánt eredményez, emellett kisebb patakokba vagy folyókba bekerülve ezek természetes ökoszisztémájára is negatívan hat. Ez tehát szintén igencsak negatív környezeti hatás.
Hulladékmennyiség
Másodszor, meg kell említenünk a kutyáknak készülő elképesztő mennyiségű plüss- és műanyag játékot, amelyeket a gazdik sok esetben teljesen feleslegesen vásárolnak meg. Ez természetesen a fogyasztói társadalom egyik alapvető jellemzője, hiszen az impulzív vásárlás és a tökéletes állapotú holmik kidobása mindennapjaink részévé vált.
Tíz évvel ezelőtt a kutyatartást nem jellemezte ez a probléma. Ahogy azonban a kutyák egyre inkább családtagok lettek, úgy váltak egyre népszerűbbé a plüss játékok, a memóriahabos luxus fekhelyek és az egyéb kiegészítők.
Ezek gyártása már önmagában külön iparág jelentős környezetkárosító hatásokkal, ezzel együtt kiemelten fontos a keletkező hulladék mennyisége is. Hiszen nemcsak a kutyajátékok kerülnek pár hónap után a kukába, hanem az elképesztő mennyiségű műanyag csomagolás is. Így már talán kezdjük látni, hogy van némi igazság a fent említett könyv nézeteiben.
Kutyatápgyártó iparág
A fentieknél azonban jóval nagyobb volumenű hatással van környezetünkre a kutya- és macskatápgyártó iparág. Mint minden nagy gyártási folyamat, a kutyatáp gyártása is igen jelentős szén-dioxid- és metánkibocsátással jár. Ehhez természetesen nemcsak maga a gyártási folyamat, hanem a logisztika is hozzájárul, azaz a tárolás, a szállítás, valamint az értékesítés is.
Mindez az elmúlt évtizedekben jelentősen növekedett, hiszen ma már a gazdik nagy része családtagként kezeli kutyáját. Jóval nagyobb az igény a megfelelő minőségű tápokra, mint 20 évvel ezelőtt, amikor a kutyák a házi koszt maradékát kapták. Ez pedig globálisan nézve kiemelkedően súlyos hatással van környezetünkre.
Nézzük meg azonban az érem másik oldalát is! A fent említett könyv legnagyobb kritikája az, hogy számos alapvető szempontot figyelmen kívül hagy. Ilyen többek között az a tény, hogy az állatoknak szánt tápokat elsődlegesen azon „élelmiszerekből” állítják elő, melyek az emberek részére készített élelmiszerek melléktermékei vagy akár hulladékai.
Azt valószínűleg sokan tudjuk, hogy a kutya- és macskatápok gyártásakor a hústermelés maradványait dolgozzák fel, tehát azokat a részeket, melyek emberi fogyasztásra nem alkalmasak. Ebből tehát az következik, hogy a tápok gyártásának negatív környezeti hatásai részben megegyeznek az emberi fogyasztásra szánt élelmiszer gyártásának környezeti hatásaival.
Kapcsolódó bejegyzések
Mutasd a kutyagumid, megmondom ki vagy!
Az izraeli Tel-Aviv városa egészen modern módját találta meg a szanaszét hagyott kutyakaki elleni harcnak.
Megoldási lehetőségek
A környezetkárosító hatásokat tehát tudomásul kell vennünk. És ha az eredeti könyv írójának konklúziójánál barátibb is a valóság, a negatív hatások sajnos jelen vannak. Felmerül tehát a kérdés, hogy mit tehetnek a kutyatartók annak érdekében, hogy csökkentsék a kutyatartással járó környezetkárosító hatásokat?
A probléma kulcsa a felelős állattartás lenne. Sajnos itthon is nagyon gyakori jelenség, hogy a kutyatartók mindenféle odafigyelés és tényleges tudás nélkül vesznek magukhoz kutyákat, melyek nem megfelelő tartása még tovább növeli a káros hatásokat. Ez igaz szinte minden fent említett negatív környezeti hatásra. Hiszen például egy megfelelően lemozgatott kutya számára nem szükséges 30 műanyag játékot venni otthonra, hogy szórakoztassa magát. Sok gazdi azonban inkább ezeket választja az időigényes séták helyett.
Hasonló a kérdés a kutyatápok kapcsán is. Amennyiben tudatosan, odafigyelve vásárolunk, könnyedén találhatunk olyan tápokat, melyek gyártói igyekeznek a negatív környezeti hatások minimalizálása mellett végezni tevékenységüket. További érdekesség, hogy ma már találunk a piacon olyan gyártókat, akik a tápban található fehérjét rovarokból biztosítják, ezzel az állattartás negatív környezeti hatásainak egy részét kitörlik az egyenletből. Ez ugyan Magyarországon még nem terjedt el, remélhetőleg lassan nálunk is elérhetőek lesznek ilyen alternatívák.
Végezetül érdemes külön részt szentelnünk a kutyaürülék-zacskóknak, melyek igencsak erősen meghatározzák, hogy mennyire környezettudatosan tartjuk kutyánkat. Nézzük tehát meg, hogy mi is valójában a lebomló műanyag zacskó!
Ilyen néven ma két opciót találhatunk a gyártók kínálatában. A legegyszerűbb polietilén zacskók, melyek a valóságban nem bomlanak le, hanem sajnos mikroműanyagként továbbra is részt vesznek a körforgásban. A második opció a megfelelő körülmények között lebomló PLA műanyag, melynek lebomlásához a körülmények az esetek többségében nem adottak. Ilyen elengedhetetlen körülmény többek között a magasabb hőmérséklet (minimum 60 °C), tehát a valóságban ez csak ipari komposztálás során bomlik le.
A kutyatartás pozitív oldala
Van továbbá egy szubjektív szempont, amire érdemes kitérni. A felelős kutyatartás részeként alapvető fontosságú kedvencünk számára a megfelelő napi séta biztosítása. Ennek minőségét a változatos helyszín határozza meg, a lelkiismeretes gazdik tehát igyekeznek kutyájukat erdőkbe, hosszabb kirándulásokra vinni.
Ebből adódóan tehát a kutyatartók egy része sok időt tölt a természetben, ami azt is eredményezi, hogy ők maguk is sokkal jobban értékelik környezetüket. Mindez sokukat sarkallja környezettudatosabb életmódra, aminek ideális esetben a kutyatartás is része.
Sajnos a fentiek alapján láthatjuk, hogy a kutyatartás valóban nagyobb mértékben járul hozzá a káros környezeti folyamatokhoz, mint ahogyan ezt sejtenénk. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy le kell mondanunk a kutyatartásról. Sokkal inkább arról van szó, hogy még tudatosabban kellene óvnunk természetünket, és egy mindenre kiterjedő gondolkodásmódot és életformát kellene kialakítanunk. Mint minden életmódbeli váltáskor, itt sem könnyű a kezdeti időszak, pár hónap alatt azonban könnyedén be lehet építeni a mindennapokba a sokkal környezettudatosabb állattartás alapvető szokásait.
Kapcsolódó bejegyzések
A macska az egyik legkártékonyabb állat
Nem baj, ha Cirmike is kijárkál néha a házból. De veszedelmes ragadozóvá válik odakint.
