A régi ruhák javításától a helyi termékek vásárlásáig rengeteg módja van a fenntartható vásárlásnak. A divatipar a szén-dioxid-kibocsátás több mint 10%-áért felelős, és évente mintegy 100 millió tonna olajat fogyaszt. A világ élelmiszerének körülbelül egyharmada a hulladéklerakókban rohad el, még fogyasztás előtt. Szerencsére a fogyasztási szokások azonban változnak.
Egy új tanulmány rangsorolta Európa 30 legnépesebb országát a környezetbarát vásárlási szokásaik alapján. A Savoo online adománygyűjtő platform által készített jelentés szerint az egykor a hipsztereknek tulajdonított fenntartható vásárlás ma már életképes és környezetbarát vásárlási mód minden korosztály és jövedelmi réteg számára.
Kapcsolódó bejegyzések
A fenntartható gardrób az új holmik 75%-os csökkentésén múlik
Ha a dolgok nem változnak gyorsan, a divatipar a világ fennmaradó globális szén-dioxid-kibocsátásának negyedét használhatja fel. Bár ez hihetetlennek tűnik, nem az. Az elmúlt 15 évben a ruházati termékek gyártása megduplázódott, miközben a ruhák tényleges viselési ideje közel 40%-kal csökkent. Az EU-ban a csökkenő áraknak köszönhetően az emberek minden eddiginél több ruhát vásárolnak, miközben kevesebb pénzt költenek rá.
A rangsor kialakításakor számos különböző mérőszámot használtak a kutatók, ezek közé tartozott az újrahasznosítási arány és a fogyasztási lábnyom, vagyis annak a területnek a nagysága, amely egy ország által elfogyasztott anyagok előállításához, valamint a későbbi hulladék elnyeléséhez szükséges. A bolhapiacok és antikváriumok száma is szerepet játszott, csakúgy, mint a textilhulladék és az egy főre jutó háztartási hulladék mennyisége. Végül az elemzők figyelembe vették egy ország helyét a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) rangsorában, amely a nemzeti teljesítményt elemzi az éghajlatvédelmi intézkedések és a megújuló energiaforrások támogatása terén.
Mindezek alapján az első helyre Finnország került, nagyrészt a kiváló SDG-pontszámainak köszönhetően. A skandináv ország 2010 és 2020 között több mint ötödével csökkentette a fogyasztási lábnyomát. Utolsó helyen Málta áll, az ország ugyanebben az időszakban 10,5%-kal növelte azt. Rangos helyen szerepel Olaszország, ahol az elmúlt 10 évben 26,03%-kal csökkent a fogyasztási lábnyom, őt követi Svédország 21,99%-kal és Görögroszág 20,75%-kal. Olaszországban azonban a legnagyobb az egy főre jutó textilhulladék az EU-ban, évente több mint 200 ezer tonna. Összességében az EU fogyasztási lábnyoma 2010 és 2020 között 4%-kal csökkent.
Az adatok szerint a legtöbb bolhapiac az Egyesült Királyságban van, 68 millió lakosra 1300 jut, míg Finnország ebben utolsó helyen áll, több mint 5,5 millió lakosra 53 bolhapiacot tart fenn.
A hulladék újrahasznosításában Németország vezeti a listát, az arány 67%-os. Az 50%-os újrahasznosítási arányt mindössze nyolc uniós ország haladja meg, Málta itt is az utolsó helyen áll 11%-kal. Szlovéniában évente fejenként 34 kg háztartási hulladék keletkezik, ez a legalacsonyabb az európai országok között, szorosan mögötte Ausztria áll 39 kg hulladékkal évente.
A szűz poliészter előállítása – amely sok márkás ruházat alapanyaga – szén-dioxid-intenzív folyamat, az átlagos fogyasztó pedig az új ruhák 60%-át még abban az évben kidobja, amikor megvásárolta. Az élelmiszertermelés és -fogyasztás szintén hatalmas szénlábnyomot hagy maga után, és az üvegházhatású gázok kibocsátásának mintegy 30%-áért felelős. Évente közel egymilliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe.
(Forrás: Euronews)
