Sokan azt hiszik, hogy a jó komposztba csak a lebomló, szerves anyag tehető azon számon aligha kérhető logikától vezérelve, hogy ami porból lesz, az porrá is válik. Ez eddig igaz is, csakhogy még akár papírhulladékot is tehetünk bele!
A komposztálás ma már annyira szerteágazó „kertművészet”, hogy külön szakirodalma van, ráadásul ahány háztartás, annyi szokás. Műanyag vagy faláda, beltéri vagy kültéri, több frakció van, mint a dán parlamentben összesen.
Eligazodni köztük igen nehéz, de igyekszünk segíteni! Most egy pár olyan anyagot veszünk végig, amelyet legtöbben inkább a kommunális hulladékba dobnak, s nem a komposztba, pedig nem kell tőlük félni. Sőt kifejezetten sokkal járulnak hozzá termőtalajunk feljavításához, hogy minél sikeresebben tudjuk nevelni növényeinket!
Az egyik ilyen a papírhulladék. Persze a színes, lakkozott, fóliázott darabok, de még az újságok sem alkalmasak erre. Ellenben az írólap, a karton és más kevésbé színes papírok 5–10 százalékban rendkívül hasznosak például a folyadék megkötésében és a talajlazításban.
Ha azt mondom, hogy mehet homok is a komposztba, akkor sokan csak néznek, hogy miért, hiszen általában a silány vagy sívó hazai talajt szeretnék felhúzni szerves anyagokkal. Aki ilyen helyen lakik, az ezt a bekezdést inkább ne olvassa tovább! Aki viszont agyagos, márgás kerttel van „megáldva”, az nyugodtan szórja meg a komposztját egy kis homokkal, ugyanis sikeresen fellazíthatja vele a talajt.
A tea- és kávézacc sem univerzális, ezeket főleg a szobanövényeink szeretik, közülük is azok, amelyek a savasabb talajt kedvelik. Ebben az esetben se menjünk 10 százalék fölé, mert a zaccban lévő magas csersavtartalom könnyen megárt, de egy keveset tehetünk akár a beltéri biohulladék közé is.
A kávézaccot sokan a lefolyóba öntik azt gondolván, hogy ez valamiféle furcsa „varázslat” hatására a legbrutálisabb szennyeződést is feloldja. Ez nem igaz, ellenben hamar eldugíthatjuk vele a mosogatót.
Kapcsolódó bejegyzések
Nem sokat léptünk előre élelmiszerpazarlásban
A világon évente mintegy 931 millió tonna élelmiszert dobunk ki. Az ENSZ szerint a felmelegedésért felelős gázok tizede innen származik.