A közönséges kullancs könnyen adaptálódik a változó környezethez, emiatt a terjedése mind a tengerszint feletti magasság vonatkozásában, mind észak irányában fokozott. A 24.hu-n megjelent cikk szerint az enyhe tél és a korábbra tolódott tavasz is meghosszabbítja a kullancsok aktivitási periódusát, kora tavasszal és késő ősszel egyaránt. Ezenkívül a vándormadarak által a mérsékelt öv felé hurcolt kullancsok is egyre könnyebben áttelelnek, és jelentenek fertőzésveszélyt. Egyes Hyalomma-fajok áttelelt felnőtt példányainak megjelenésére Németország és Norvégia után hazánkban is számíthatunk. 

Egy, a Nature-ben nemrég megjelent tanulmány bemutatja, hogy milyen arányban változik a kórokozókat fenntartó, rezervoár gazdák aránya és mennyisége az emberi beavatkozás hatására. Globális adatbázist elemzése alapján úgy tűnik, az embernek szisztematikus és előrejelezhető hatása van a rezervoár gazdák jelenlétére. A tanulmány összhangban van Földvári Gábor és munkatársai korábbi kutatási eredményeivel is. Földvári az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének (ETI) tudományos főmunkatársa kutatásai során a klímaváltozás és az emberi tevékenység hatásait vizsgálja a kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók eloszlására. Tanulmányaikban kifejtik, hogy a városi környezetben található parkokban jelentősen nagyobb sűrűségben fordulnak elő sünök, amelyek a kullancsok és kórokozóik fenntartását teszik lehetővé.

Kapcsolódó bejegyzések

Védekezzünk a kullancsok ellen természetes módon!

A kullancsokkal vigyázni kell! Összeszedtük a természetes védekezési módszereket.

A klímaváltozás és az ember természetbe történő beavatkozása újabb és újabb lehetőségeket teremt a kórokozók felbukkanásához, ezért a megelőzés egyre fontosabbá válik. Ennek eszköze lehet a  DAMA-protokoll (Document − adatgyűjtés, Assess − értékelés, Monitor − folyamatos figyelés, Act − cselekvés), ami segít az ETI kutatóinak az emberre veszélyt jelentő zoonotikus kórokozók felismerésében.