A Trends in Ecology and Evolution című szaklapban megjelent tanulmányban kutatók azt vizsgálták, hogy a bálnák hogyan befolyásolhatják a levegőben és vizeinkben lévő szén mennyiségét, és hogyan járulhatnak hozzá a légköri szén-dioxid általános csökkentéséhez.
A szerzők szerint a bálnák szénciklusban betöltött szerepének megértése dinamikus és feltörekvő terület, amely mind a tengeri természetvédelem, mind az éghajlatváltozással kapcsolatos stratégiák javára válhat.
A bálnák akár 150 tonnát is nyomhatnak, több mint 100 évig élhetnek. Hatalmas biomasszájuk is nagyrészt szénből áll, és ők alkotják az egyik legnagyobb élő szénkészletet az óceánban annak a rendszernek a részeként, amely a Föld teljes szénmennyiségének 22%-át alkotja.
Méretük és hosszú élettartamuk lehetővé teszi a bálnák számára, hogy erős hatást gyakoroljanak a szénkörforgásra azáltal, hogy a kis állatoknál hatékonyabban tárolják a szenet, rendkívüli mennyiségű élelmet fogyasztanak, és nagy mennyiségű salakanyagot termelnek. Vándorlásukkal pedig potenciálisan befolyásolják a tápanyagdinamikát és a szénkörforgást az óceánokban
– írják a szerzők.
A bálnák hatalmas testsúlyuk akár 4%-át is elfogyasztják naponta krill és fotoszintetikus plankton formájában. A kék bálna esetében ez közel 8000 fontot jelent. Ürülékük fontos tápanyagokban gazdag, amelyek segítik a krill és a plankton virágzását, elősegítve a fotoszintézis fokozódását és a légkörből származó szén tárolását.
Kapcsolódó bejegyzések
Mesterséges bálnaürülékkel trágyáznák a tengereket
Egy brit kutatócsoport meglehetősen szokatlan megoldással venné fel a harcot a klímaváltozással.
A kék bálnák akár 90 évig is élhetnek. Amikor elpusztulnak, a bennük lévő megkötött szén-dioxid a bomlás során a mélytengerbe jut. A kereskedelmi célú vadászat 81%-kal csökkentette a bálnapopulációkat, ami így a tengerek szén-dioxid-megkötő kapacitására is hatással van.
(Forrás: eurekalert.org)