
Egy brit kutatĂłcsoport meglehetĹ‘sen szokatlan megoldással vennĂ© fel a harcot a klĂmaváltozással. Nem mást, mint mestersĂ©ges bálnaĂĽrĂĽlĂ©ket használnának a tengeri ökoszisztĂ©mák felturbĂłzására, ezzel több lĂ©gköri szĂ©n-dioxid elnyelĹ‘dĂ©sĂ©t kiváltva.
A bálnaĂĽrĂĽlĂ©krĹ‘l rĂ©gĂłta tudják a szakemberek, hogy kiválĂł táptalajt biztosĂt a tengeri ökoszisztĂ©mák alapját kĂ©pezĹ‘ fitoplanktonok számára. Ezek az egyszerű Ă©lĹ‘lĂ©nyek a lĂ©gköri szĂ©n-dioxid jelentĂ©keny rĂ©szĂ©t kĂ©pesek elnyelni, miközben táplálĂ©kul szolgálnak a tengerek magasabb rendű Ă©lĹ‘lĂ©nyei számára.
Az elmĂşlt Ă©vszázadok könyörtelen bálnavadászata azonban megbontotta a korábbi egyensĂşlyt, Ă©s ahogy arrĂłl a Qubit cikke beszámol, emiatt jelentĹ‘sen lecsökkent az Ăłceánokban a bálnák által a vĂzbe bocsátott trágya mennyisĂ©ge. Ez azĂ©rt is problĂ©más, mert az Ăşgynevezett kĂ©k ökoszisztĂ©ma nagyjábĂłl 30-szor gyorsabban kĂ©pes kiszűrni a lĂ©gkörbĹ‘l a szĂ©n-dioxidot, mint az esĹ‘erdĹ‘k.
Erre a problĂ©mára kĂnálna választ a Cambridge-i Egyetem Ă©s további hat másik egyetem kutatĂłinak projektje, mely a tengerekbĹ‘l hiányzĂł trágya rĂ©szbeni pĂłtlását cĂ©lozza. A speciális összetĂ©telű mestersĂ©ges bálnaĂĽrĂĽlĂ©ket hamarosan teszteli kezdik az Indiai-Ăłceánon.
ÉrdekessĂ©g egyĂ©bkĂ©nt, hogy a bálnák számos más mĂłdon is komoly szövetsĂ©geseink lehetnek a klĂmaváltozás mĂ©rsĂ©klĂ©sĂ©ben. Ahogy korábban Ărtunk rĂłla, a bálnák Ăłriási testĂĽkben is rengeteg szĂ©n-dioxidot tárolnak, amely ráadásul haláluk után sem tĂ©r vissza a lĂ©gkörbe. Az elhullott állatok az Ăłceán mĂ©lyĂ©re sĂĽllyednek, ahol maradványaik beĂ©pĂĽlnek az ottani ökoszisztĂ©mába.