A hús lábnyoma

Húsevő, flexitariánus, vega, vegán. Manapság az étkezés terén az egyik legmegosztóbb téma, hogy fogyasztunk-e húst, állati eredetű terméket. Van, aki etikai szempontok alapján dönt úgy, hogy növényi alapokra helyezi az étkezését, van, aki egészségügyi szempontokat vesz inkább figyelembe. A Felelős Gasztrohős Alapítvány több éve foglalkozik a téma környezeti vetületével, az állattenyésztés és a hús-, és tejtermék fogyasztás környezeti terhelésével. 

Rengeteg energia, óriási területigény

Az elmúlt 50 évben megháromszorozódott a hústermelés mértéke, évente több mint 340 millió tonna húst állítanak elő a világban. A hatalmas mennyiség kiszolgálására pedig ipari telepek jöttek létre, ahol rengeteg állat él zsúfoltan, a telepek működése pedig közel sem fenntartható.  Az ipari állattartás a mezőgazdaság egyik legszennyezőbb ága, az iparon belül az üvegházhatású gáz kibocsátás több mint feléért felel, ez akkora mennyiség mint a teljes közlekedési szektor egész éves kibocsátása. Ha megfoghatóbb adatot keresünk, akkor képzeljük el azt, hogy minden egyes hamburgerrel annyi energiát “emésztünk fel”, amivel fél évig tölthetnénk a telefonunkat.

De ne szaladjunk ennyire előre, a kibocsátás mellett számos más területen is problémát okoz Földünknek ez az intenzív húsfogyasztás és az ipari állattenyésztés;  a víz-, és talajszennyezés, és az egyre nagyobb és nagyobb területek használata is felírható a húsipar számlájára. Folyamatosan növekszik a mezőgazdaság alá vont területek mérete, ahol az emberek számára termelünk élelmiszert, de ehhez még hozzájönnek azok a földek is, melyeket azért alakítunk át – sok esetben például esőerdők, természetes élőhelyek elpusztításáról van szó -, hogy az állatok számára termeljünk kukoricát vagy szóját. A takarmányt pedig sokszor öntözni kell, ami az állattenyésztés vízlábnyomának 98%-át adja, ami összességében igen magas és komoly nyomást helyez a Föld édesvízkészletére. Nézzünk erre is egy hamburgeres példát: egy burger előállításához szükséges víz mennyiségével megtölthetnénk tíz kádat.

Jönnek a rezisztens kórokozók

A környezeti károk mellett egészségünk is megsínyli a megnövekedett húsfogyasztást, és ez alatt nem csak a szív-, és érrendszeri problémákra, rákos megbetegedésekre gondolunk. Az állattartó telepeken, ahogy már fentebb is említettük, gyakran kevés helyen zsúfolódik össze rengeteg állat, ami kedvez a betegségek gyors terjedésének. A betegségek megelőzése érdekében, valamint egyes esetekben az állatok növekedésének gyorsítása miatt sokszor antibiotikumot adnak az állatoknak. Az Egyesült Államokban a felhasznált antibiotikumok 80%-át mezőgazdasági felhasználásra adták el. Az állatokba táplált gyógyszerek pedig elfogyasztásukkor bekerülnek a mi szervezetünkbe is. Nagy mennyiségű antibiotikum fogyasztása pedig rezisztens baktériumok kialakulásához vezethet, ami csak Amerikában évente  23 000 ember halálát okozza.

Ezt tehetjük!

Fontos lenne tehát a bolygó és a saját egészségünk érdekében is, hogy csökkentsük az állati eredetű termékek fogyasztását.

Csatlakozhatunk például a Húsmentes Hétfő mozgalomhoz, vagy alkalmazhatjuk a “kevesebb láb” elvét, vagyis vörös hús helyett szárnyast, szárnyas helyett halat, majd növényi alapú ételeket építhetünk be az étkezésünkbe.

Ha pedig húst vagy tejterméket fogyasztunk, válasszuk a jobb minőségű, legeltetett, szabadtartásos, ökológiai gazdaságból származó, lehetőleg hazai termékeket.