A Tátrában már régóta van úgynevezett „téli zárlat”, ami a túrázókat hivatott távol tartani a magashegységtől az év egy bizonyos szakában.

November 1-jével végleg eltehetik magashegyi bakancsukat azok, akik a történelmi Magyarország eme mesebeli táján szeretik azt koptatni. Kiterjedését tekintve ugyan nem nagy hegységről van szó, de annál izgalmasabbak a csipkés ormok, amelyek legtöbbjét túravezető nélkül is meghódíthatjuk. Nem véletlen, hogy évről évre rengeteg turistát vonz a Magas-Tátra. Csakhogy az ember nem feltétlenül tesz jót a hegynek.

Számos esetről tudunk az elmúlt 100 évből, amikor a turisták érkezése tönkrevert egy biotópot. A folyamatos zavarás, a környezet bolygatása visszafordíthatatlan károkat képes előidézni. Márpedig a kirándulók nagy része nem figyel oda a megvédendő értékekre. A Tátrában sincs ez másképp, ahol egyedülálló flóra és fauna található, legyen szó sziklagyepekről vagy akár őshonos madár- és emlősfajokról.

A tél elején életbe lépő zárlat tavaszig leginkább a turistákat és a mormotákat védi. Előbbieket azért, hogy a lavinaveszélyben ne mászkáljanak a kitett gerinceken, a nagy testű rágcsálókat pedig azért, hogy nyugodt téli álmuk legyen. Gondolhatnánk, hogy akkor miért nem nyitnak ki márciusban vagy legalább áprilisban. Elhihetjük, hogy jó okkal tartanak minket távol egészen nyár elejéig.

Tavasszal ugyanis a helyi – javarészt védett – madarak épp költenek, a zergék nevelgetik az újabb generációt, a medvék pedig megébredve igen éhesen kószálnak a vadonban. Nem azért tartanak távol minket, mert ránk támadna a mackó, hanem azért, hogy mi ne zavarjuk el őket a táplálékban bővelkedő helyekről, mert fontos megerősödniük.

Kapcsolódó bejegyzések

5+1 túra, amit ne hagyj ki tavasszal!

A tavasz minden természetrajongót a szabadba hív, hiszen a szürke téli napok után csak úgy szomjazzuk az erdőt.