



A természet iránti rajongás sokféle formát ölthet: lehet túrázás, kertészkedés, utazás, gondoskodás bármilyen élőlényről vagy akár csak gyönyörködés az évszakok váltakozásában. Lehetséges mind egyszerre is, ami egy-egy arborétum meglátogatásában is kiteljesedhet. Szerencsére Magyarország telis-tele van gyönyörű növényekkel, így arborétumokkal is. A tavasz jó okot ad arra, hogy közülük minél többet felkeress!
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy körülöttem zsong a természet kert és hegyvidék formájában, de sokan nem vidéken élnek, így kevesebb lehetőségük van élvezni a tavasz szép, természeti pillanatait. Ha azonban kiszabadulnátok, és nem csak túrázás közben gyönyörködnétek az ébredező világban, akkor erre jó megoldás lehet egy arborétum meglátogatása.
Lehet, hogy a válasz egyértelműnek tűnik, kapásból mégis kevesen tudják megfogalmazni.
Az arborétum megnevezés olyan botanikus kertet takar, amely fák és cserjék sokaságát mutatja meg a nagyközönségnek, mindezt ismeretterjesztő kikapcsolódásként. Kutatások, oktatások, kulturális programok színhelye is lehet, emellett előtérben áll a környezet- és a természetvédelem.
Célja az is, hogy a biológiai sokféleség megőrzését szolgálja, előidézze. Voltaképp olyan növénygyűjteményekről beszélünk, ahol érvényesülnek a területi és az éghajlati adottságok, ahol megjelenhet a kertépítészet, és ahol épületek is lehetnek, utóbbiak főként oktató- és bemutató céllal.
Tehát akármilyen földrészen is jársz, csodás arborétumokat ismerhetsz meg úgy, hogy közben az adott táj természeti adottságait is magadévá teheted. Az pedig külön öröm, hogy ebbe sok esetben a család minden tagja bevonható.
De lássuk, itthon milyen arborétumokat érdemes megnézni!

Talán az Alcsútdobozon megtalálható arborétum az, amelyet a legkevésbé kell bemutatni. Tavasszal különösen nagy népszerűségnek örvend, ugyanis gyönyörű hóvirágmezőkkel várja a látogatókat ez a 40 hektáros angolkert.
Persze nem csak a hóvirágok miatt érdemes megcsodálni, hiszen további 540 növényfajt mutat be a park, amelyet 1820-ban hoztak létre. A park kialakítása József nádor nevéhez fűződik: az arborétumot körülöleli a történelem, amely főként gyönyörű régi épületek formájában jelenik meg.

A kert legszebb és legidősebb növényei között platánok, török mogyorók, tulipánok, vasfák, vérbükkök, mocsárciprusok, jegenyefenyők és japánakácok találhatók.
Csodás élmény az évszázados fák között sétálni és figyelni az élő, lüktető történelmet.
A „Magyarország legnagyobb arborétuma” címet a Szarvasi Arborétum kapja. 82 hektáron terül el ez a botanikus kert, amely a Hármas-Körös egyik holtága mentén található. Talán éppen ebben rejlik a különlegessége is!
Míg sokan azt gondolják, hogy egy arborétum csak növények összessége, ahol csak sétálgatsz a szép fák és cserjék között, addig a szarvasi kert egészen biztosan rácáfol erre. A Mini Magyarország, az Ökojátékpark vagy a többféle hosszúságú körtúra sokkal izgalmasabbá teszi ezt a programot, mint ahogy esetleg ezt elsőre gondolnád.
Az arborétumot „Pepi-kert”-nek is nevezik. A név a hely történetéhez köthető. Az olasz származású Bolza családnak és az ifjú Bolza Józsefnek (becenevén Pepinek) köszönhetjük a kert létrejöttét. Mint ahogyan ez lenni szokott, néhány fa ültetésével kezdődött a hatalmas terület története, majd családról családra szállt az arborétum, hogy a jelen formáját elérhesse. Ma már a Körös–Maros Nemzeti Park területéhez tartozik, amely 1600 fa- és cserjefajnak, valamint 250 lágyszárú fajnak ad otthont.
Kellemetlen bevallani, de amíg a szomszédságába nem költöztem, a létezéséről sem tudtam.
Pedig a több mint 30 hektáros botanikus kert az egyik legszebb völgyben (a Bocsájtó-völgyben) terül el, ahol 300 fafajtát és cserjefélét láthatsz. Nem mellesleg madárrajongók figyelmébe is melegen ajánlom, ugyanis 71 madárfaj költését és 110 madárfaj megjelenését kötik az arborétumhoz.
Különleges mikroklímájának köszönhetően (ezt a kertem kapcsán is csak megerősíteni tudom) a legtöbb növényfaj remekül érzi itt magát, és ez bizony a területen is jól látható.
A kert legidősebb fái Esterházy Mórichoz köthetők: ő kezdeményezte a szlavón tölgyek és vörösfenyők telepítését. Később a Magyar Tudományos Akadémia kísérleti jelleggel 300 fafajtát telepített ide, amelyek köszönik, ma is remekül vannak. Fenyőfélékből sincs hiány, továbbá cédrusokat és mamutfenyőket is megcsodálhatsz az arborétumban.
Látványos különlegesség a kertet átszelő patak.
A változatos növényvilág és a különféle népek kertkultúrája hozta létre a Jeli Arborétumot. Gróf Ambrózy-Migazzi István utazásai során jutott arra az elhatározásra, hogy szeretne emléket állítani ezeknek a csodás utaknak: így jött létre, kezdetben 5 hektáron, a Jeli Arborétum. Sajnos ez az álom majdnem véget ért a második világháború és a gróf halála miatt: a kert pusztulásnak indult.
Aztán szerencsés fordulatként védetté nyilvánították, majd tájegységekre osztották a területet: Kína, Japán, Amerika, a Balkán és a Kaukázus hazánk földrajzi szélességével, illetve domborzatával megegyező területeinek növényeit mutatták be.
Így a ma már 70 hektáros kert újra életre kelt. Olyannyira, hogy a késő tavaszi, nyár eleji rododendronvirágzás Európa-szerte ismert látványosság: mindenképpen érdemes megnézni!
A Nemzeti Botanikus kert Magyarország legnagyobb botanikus kertje. A park 13 000 fajta növényt mutat be, ami lenyűgöző felhozatal.
A 27 hektáros kert és a hozzá tartozó kastély sokszor gazdát cserélt eddigi története során, míg elérte mai formáját. A kastélyparkból kialakított botanikus kert 3300 cserje- és fafajt mutat be: kiemelkedőek a kelet-ázsiai fajok. Az évelők és a sziklakerti növények sem szégyenkezhetnek: az arborétumban megcsodálható gyűjtemény 3000 fajt és fajtát ölel fel.
Az üvegházban további 3000 fajt tekinthetsz meg: aki szereti a növényeket, itt valóságos „Kánaánba” csöppen.
A Folly Arborétumot már korábban is bemutattuk. Lenyűgöző édenkert ez a Balaton partján, ahol a kilátás, a finom borok és az elképesztő növények igazi kikapcsolódást nyújtanak.

A Folly család nevéhez köthető arborétum a különleges cédrusok és ciprusok egyedülálló gyűjteménye az országban.
Különlegessége, hogy borászat is működik a család keze alatt, melynek termékeit az arborétumban is megkóstolhatod. Igazi kikapcsolódás az évszázados fák árnyékában kóstolni a finom badacsonyi borokat.
A 750 hektárnyi erdő árnyékában hatalmas fák és csodás növényfajok élnek. Maga a kert egykor a zalavári apátság tulajdona volt, majd a zalaegerszegi erdészet kezébe került.
Az arborétum 83 hektáros védett területen fekszik, maga a kert 42 hektár területet ölel fel. Ide nem csak pár órára látogat el az ember: akár fél napot is eltölthetsz, látnivaló akad bőven.
Számos ritkaságot megnézhetsz itt, például a szálkás pajzsikát, a szártalan kankalint, a turbánliliomot, a farkasboroszlánt, a cikláment vagy a tavaszi tőzikét.
Ha az országnak ezen a részén jársz, érdemes útba ejteni és megcsodálni ezt a hatalmas arborétumot.
A Kámoni Arborétum 25 hektáros területe örökzöldjei miatt különleges: Magyarországon itt találhatod meg a leggazdagabb örökzöldgyűjteményt, ha arborétumrajongó vagy.
Tavasztól őszig számtalan virágzó fa és cserje várja, hogy felfedezd őket: több száz magnóliafajta, több ezer rododendron, bazsarózsa-gyűjtemény, hortenziagyűjtemény, díszgyümölcsfák, virágos somok gondoskodnak arról, hogy elálljon a lélegzeted.
A park Sághy Mihály nevéhez köthető, de sajnos, mint olyan sok arborétum területén, a háború itt is pusztítást végzett. Ezután Bánó István erdőmérnök keltette életre az arborétumot, amely a hazai fenyőnemesítési és magtermesztési kutatások központjává vált.
A listát persze még tovább bővíthetném. Összesen 35 arborétum várja, hogy megcsodáld színes növénygyűjteményét.
Egy-egy kirándulás alkalmával érdemes mindet felkeresni, hiszen mindegyik különleges valamiért, más és más szépségeket tartogat.
Bolygónk természeti értékeinek, szemet gyönyörködtető tájainak megismerése, óvása és megőrzése kiemelt téma volt a Planet Budapest 2023 Fenntarthatósági Expón. A Your Planet elnevezésű kiállításon az érdeklődők megtudhatták, hogy miként tehetnek lépéseket egy fenntarthatóbb élet felé, hogy ilyen módon részt vegyenek a természet védelmében.
Kiemelt kép: Canva